Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1928

fi — megfelelő feltételek teljesítésével — körmenetet vezettünk az alsóvárosi ferencesek templomába. Itt jelentjük, hogy ezévi tanítványaink közül hárman mennek egyházi pályára A katholikus ifjúság valláserkölcsi nevelésén kívül volt gondunk arra is, hogy a másvallású tanulók is eleget tegyenek vallási kötelességeiknek saját hittanáraik vezetése mellett. A valláserkölcsi érzés elmélyítése mellett nagy gondol fordítottunk a hazafias nevelésre. Minden tanár talált módot, hogy tanításában szóhoz jussanak a haza szent érdekei. Ezek tudatosítását szolgálták az iskolai ünnepségek is. Megemlékeztünk az aradi vértanúkról okt. 6-án, a magyar regényírás úttörőjéről, Dugonics Andrásról nov. 2-án, a limanovai csata hőseiről dec. 10-én, a márciusi eszményekről március 15-én és megünnepeltük a hősök napját május 26-án. Október 6-án Tárkányi Ferenc, nov. 25. és május 26-án pedig Kolla János, intézeti tanárok szólottak az ifjúsághoz. Belekapcsolódtunk a Magyar Hét és a Takarékossági Nap országos mozgalmába is. A Takarékossági Nappal kapcsolatban Popják György, intézetünk V. oszt. tanulója díjat nyert, Triltsch Vilmos, I.V. B. oszt. tanuló pedig dicséretben részesült. Az intézet nevelését élénken megvilágította a június 2-án megtartott évzáró ünnepség, mely Isten és a haza eszményeinek való szolgálata jegyében mutatta be az egész iskolai év munkáját. Erre buzdította tanulóinkat ez alkalommal Dobay Gyula dr. ny. főispán úr Őméltósága is, kinek ezúton is hálás köszönetet mondunk gyönyörű ünnepi beszédéért. 5. Fegyelmi állapot. Intézetünkben a fegyelmi állapotok — szigorú mérték alkalmazásával is — teljesen kielégítőek voltak. A fegyelmi szabályok áthágása miatt csak ritkán volt szükség szigorúbb fellépésre, de ennek nyomán bekövetkezett a javulás. Súlyosabb természetű vétség is csak egy fordult elő, amikor is fenntartás nélkül gondoskodtunk a baj gyökeres orvoslásáról. Az a sajnálatos, hogy a hibák a szülői ház gondos ellenőrzésének hiányából is eredtek. Jelenség, mely minden szülőt lelkiismeretvizsgálatra késztessen. 0. A szülőkkel való közvetlen érintkezés hagyományos a piarista iskolákban. És ez érthető, mert a két legfontosabb nevelési tényezőnek, az iskolának és a szülői háznak, nagy feladatuk megoldásában nem szabad külön utakon járniok. Ezért a tanárok pontosan megtartották a heti fogadóórákat, a szülők pedig szívesen eljártak azokra. Népesek voltak szülői értekezleteink is. Három ilyen konferenciát tartottunk az iskolai év folyamán. Mind a három esetben nem pedagógiai elméleteket feszegettünk, hanem gyakorlati kérdéseket tárgyaltunk meg. A szülői házzal való állandó kapcsolatot szolgálták az u. n. Ellenőrző könyvecskék. Úgy gondoljuk, ezek bevezetésével is hozzájárultunk tanítványaink egyöntetűbb és sikeresebb neveléséhez. 7. Tanulmányi állapot. Tanulóink iskolai munkája általában kellő