Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1926

27 szívéhez. Ez alkalommal különös kegyelettel nézegették dísztermünk falain sorakozó márványtáblákat, melyeket az évenkint visszatérő öregdiákok helyeztek el hősi halált halt osztálytársaik emlékének mégörökítésére. Október hónapban pedig a polgármester úr és a tankerületi kir. főigazgató úr kezdeményezésére látható örömmel és egymással versengve vállalkoztak a belvárosi temetőben sorakozó hősi sírok gondozására. Jóleső érzést keltett, amint a hősök sírja körül serénykedő ifjúság megilletődve csendben és komolyan végezte rendező, szépítgető kegyeletes munkáját. A hazafias nevelés szolgálatában álltak intézetünk nyilvános és iskolai ünnepségei, megemlékezései, melyeket történelmünk eseményeivel, nagy alakjaival kapcsolatban tartottunk s a vezérférfiaink fogadtatásakor történt kivonulások. Iskolai ünneppel ültük meg okt- 6-ikát és március 15-ikét, halottak napján Dugonics András sírjánál a nemzeti lélek ébresztőjének, máj. 22-én pedig, halálának tizedik évfordulóján, Gyóni Gézának, a világháború költőjének róttuk le a kegyelet adóját. Nyilvános ünnepséggel ültük meg febr. 13-án Mohácsot; Károlyi János dr. ez alkalommal elmondott beszédét Értesítőnkben közöljük. Jún. 5-én ugyancsak nyilvános évzáróünnepünk volt, amikor az ünnepi beszédet Sík Sándor mondotta. Okt. 5-én intézetünk kivonult Magyarország kormányzójának, Horthy Miklós öfőméltóságának fogadására, aki az egyetem alapkőletételi ünnepségére érkezett Szegedre, szept. 19-én pedig a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úr, gróf Klebeisberg Kuno dr. fogadtatásán vettünk részt, aki a kormányzó úr Őfőméltósága képviseletében jelent meg városunkban. Okt. 5-én ifjúságunk tanúja volt az egyetem alapkőletételével kapcsolatos ünnepségeknek, okt. 3-án pedig a levente-zászlószentelésnek. Dec. 6-án megünnepeltük a kormányzó úr Őfőméltósága névnapját, jún. 18-án pedig születésnapiát. Ottó örökös király születése napján sz. misét hallgattunk. 6. Fegyelmi állapot. A fegyelem a nevelés-oktatás egyik tényezője. Ennek megteremtésében és megtartásában az újabb, mondjuk modern pedagógia útjain járó iskolának elvben igen szép szempontjai, módjai és eszközei vannak. Rendünk alapítójának, Calazanzi Sz. Józsefnek, a nagy nevelőnek eljárásában ez újabb szempontok csírájukban már megvoltak s azzal, hogy a fegyelmi eljárásról éppen hazánk egyik kegyes iskolájába küldött levelében szól, nemes tradícióként hagyta a magyar piarista iskoláknak is. Ebben a szellemben állapítottuk meg alakuló értekezletünkön a fegyelmezésben való egyöntetű eljárást s az iskolai törvényeknek éveleji felolvasása és megmagyarázása, a továbbiakban fegyelmi eljárásunk minden mozzanata annak a gondolatnak éreztetésével történt, hogy minden nem az ifjúság gúzsbakötése, hanem saját érdekében az iskolában és iskolán kívül való magatartásának tapasztalatok alapján való normatív szabályozása. Ha a belátás e fokára még nem juthatott él, fogadja ezeket engedelmesen, tekintély tiszteletből. A fegyel-