Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1926

24 helyes világnézetre, kötelességludásra, munkás éleire, érzésben, gondolko­dásban és beszédben liszta magyarságra és önérzetre- Nagyon értett ahhoz, hogy kell az élet bemutatásával és utazásaiból merített tapasztalatainak köz­vetlen megélénkítésével különösen a történelemből tanultakat vonzókká és nevelésre alkalmasakká fenni. A közelmúlt vészes idők szent komoly­ságában, amidőn az ifjúság érdeklődését világrengető, történelmi fontos­ságú események szakadatlan sorozata foglalta le, Salánky István az igazi szociális érzés és a krisztusi szeretet magasztos elveinek megis­mertetésével. az önző haszonlesés és a magyar bűnök bemutatásával egészséges gondolkodású generáció felnevelkedését célozta. Azt akarta, hogy a vallás és a haza fogalmának tartalmat adjon nemes alapérzéssel, melyből az önfeláldozó kötelességtudás, becsület, az önérdek háttérbe szorulása és a közérdeknek minden más fölé helyezése fakadjon. A magyar jövő ifjúságának ily irányú nevelése jelzi nevelő-oktató munkás­ságának igazi értékét­Nyugalomba vonult ötvenkét évi tanárkodás ulán, amelyet úgy­szólván a maga égészében intézetünkben töltölt el, Nocáky Bertalan világi rajztanár is. Intézelünk három évvel ezelőtt ünnepelte az 1873 óta felnevelt diákgenerációk sokaságával és Szeged város társadalmával egyült pedagógiai munkájának ölvén évét. Mi karlásai akkor, az ünneplés perceiben, még különösebb tisztelettel néztünk a mindig együttérző kar­lársra, aki még mindig fegyelmezetten, régi pedánsságával, tesli és szellemi frisseséggel végezte iskolai munkáját. A tanítványok és volt tanítványok hosszú sora a szigorú, de melegszívű tanárt látta, Szeged közönsége a nagy idők tanúját, aki már a nagy árvíz előtt is oktatta a város fiait a jóra, a szépre s együtt és összesen csodáltuk szikár, egyenes alakját, tisz­teletet parancsoló megjelenését, az ősz pedagógusban lakozó nagy akarat­erőt, lelkesedést és az iskolához való ragaszkodást, amellyel immár pátri­árkái kora dacára is készült belépni a pedagógia második félszáza­dába. Nováky Bertalan iskolai ötvenkét esztendeje gazdag tartalmat rejt mágában. A rajzoktatás keretében a tiszlaság és szép iránt az érzéket, finom Ízlést, rendszeretetet, a lelkismeretességét és pontosságot, a fegyel­mezett viselkedést csak kevesen tudták a gyermeki lelkekben felébresz­teni, ápolni és fokozni úgy, mint ő. Intézetünkben eltöltött ötvenkét éve a magyar kuliurának nagy értéket adott. Tanítványaik hálája és a mi szeretelünk kíséri őket a nyugalom éveiben azzal a kívánságai, hogy éljék ezeket hosszú ideig jó egészség­ben és a jól végzett munka boldog tudatában. Rendfőnök urunk iskolánk igazgazgatójává Kiss Istvánt nevezte ki, aki itt kezdte meg tanári pályályát s megszakítás nélkül már huszon­négy évet évet töltölt intézetünkben. Az eltávozott és nyugalmazott tanárok helyében Agárdy Gyulát a tatai, Benke Imrét és Kolla Jánost a sátoraljaújhelyi, Dukovics Lőrinc dr.-t a kecskeméti, Károlyi János dr--t a

Next

/
Oldalképek
Tartalom