Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1926

13 Nagyrészt töretlen utakon járnak, mikor ebben az irányban tevékeny­kednek, de a hatás, amelyet kiváltottak, következményeiben beláthatatlan fontosságú volt, mert a nemzeti öntudat kialakításához vezetett; az ered­mények, amelyeket úttörő fáradozásuk révén ma lemérhetünk, értékel­hetünk s bennük gyönyörködhetünk, itt vannak szemeink előtt s láthatók Szeged város színmagyarságában, a csorbítatlan hazafias érzés eme nehéz időkben bevehetetlennek bizonyult sziklavárában és a mostani megpró­báltatásokban a hűség próbáját nemesen kiálló Délvidék gyászba borult gyönyörű tájain, amelynek fiai két évszázadon át jórészt intézetünk falai közt nevelkedtek- Csak egy-két ilyen jelenségre mutatunk rá : Benyák Bernét, a magyar oktatásügy egyik halhatatlan emlékű úttörője már 1777-ben magyar nyelven tartja a lyceumban bölcsészeti előadásait s növendékei — a közönség álmélkodására — magyar nyelven végzik az ú. n. defen­dálást, azaz egy általuk választott tudományos léteinek felkért tudós férfiakkal szemben a katedrán folyó megvitatását, beigazolását. 1838-ban a tanári kar azon újabb kísérletét, hogy a lyceumban a vitatkozásokat magyar nyelven tartsák, a helytartótanács tiltja be. II. József németesílő iskolareformjai ellen a végletekig küzdenek. 1816-tól kezdve a szegedi intézetben a magyar történelmet magyarul tanítják és tanulják. Mikor a bécsújhelyi hadapródiskolában felállított magyar tanszékre I. Ferenc kirá­lyunk a Kegyesrendtől kér tanárt, arra a rendfőnök Széchy Ágostont jelöli ki a szegedi lyceumból. Már 1769-ben magyar tárgyú színműveket adatnak elő növendékeikkel magyar nyelven. Horváth Cyrill tanár 1840-ben a lyceumi hallgatók között, akiknek száma ekkor már 250 körűi járt, Magyar olvasó és gyakorló iskolát szervez ; az itt felolvasott és megbírált dolgo­zatok javarésze az ifjúság által szerkesztett és kézzel írt két ívnyi lapocs­kában, a hetenként megjelenő Kisvilág-ban lát napvilágot s a kis társaság már 1844-ben 700 darabból álló könyvtárt mondhat a magáénak. Az intézetnek 206 éves fennállása óta a falai között felnevelkedett, százezeret meghaladó tanulósereg, amelynek majdnem fele Bácsbodrog, Temes és Torontál vármegyékből került ki, szélvitte, tovább terjesztette s családban, iskolában, templomban s a biztos, kenyeret és becsülést adó foglalkozásoknak ezer és ezer ágában értékesítette és másoknak átadta az intézetnek lelküket kialakító szellemét, amely valláserkölcsös, hazafias és tudománykedvelő volt s amely a Kegyesrend legkiválóbbjainak : a tudo­mány irodalom s nevelésügy nemegybüszkeségénekésúüörőjének, valamint a magyar tanügy sok-sok névtelen napszámosának lelki kincseiből, Isten dicsőségeért, a haza jövőjéért s embertársaik javáért buzgó lelkéből s fáradságot, pihenést nem ismerő munkásságából kristályosodott ki. 1921-ben Szeged város vezetősége, nagyközönsége, az egész országban szétszóródott tanítványok ezrei meghatott lélekkel ünnepelték az ősi Alma Mater fenállásának 200-ik évfordulóját s tették a hála, tisztelet és elismerés babérkoszorúját az intézet homlokára, amely segített a várost a romokból kiemelni felnevelvén fiait, megosztotta a nehéz napokat s előkészítette a

Next

/
Oldalképek
Tartalom