Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1922
12 ... a hír fönséges terebély-fa) Királyi széknél pompásabb árnyéka, Zöld ágait ki századokra nyújtja, Rontó enyészet vésze nem fog rajta, S hozzá magzatjai a késő világnak Zarándokolni áhítattal járnak. Oh szép, szép a hír borostyán-fája, Nem is csoda, ha hervadás nem bántja, Hiszen tövét a meggyilkolt boldogság Kiontott vére és könnyűi mossák. A mi mai megemlékezésünk egy kis levél akar lénni ezen a nagy dicsőség-fán, Petőfi századokat és nemzeteket beborító borostyán-fáján. Vézner Károly.
/