Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1920

29 König Péfer vagy Szabados Béla: Magyar Hiszekegye. Ünnepélyeinken hazafias szavalatokkal, beszédekkel és felolvasásokkal igyekeztünk kiegészíteni azt a hazafias nevelést, amelyet az egyes tanárok tantárgyaik keretében kifejtettek. Hazafias ünnepélyeinken ifjúságunk lelkesedését emelte a magyar dal, az időszerű sok irredenta költemény és a fel-felhangzó tárogató. Az elmúlt gyászos emlékű korszak szomorú tapasztalain okulva minden erővel rajta voltunk, minden lehető alkalmat felhasználtunk arra, hogy tanulóink lelkébe beleoltsuk a tüzes magyar nemzeti érzést, a nemzet jövőjében való fanatikus hitet és a lángoló hazaszeretetet. Az igazgató és a tanári kar felhasznált minden alkalmat arra, hogy szózatot intézzen az ifjúsághoz, lelkébe vésve azt a biztos tudatot, hogy ezt a hazát nem hívhatják sokáig Csonka-Magyarországnak. A tantermekbe a feszület alá odahelyeztük a Magyar Hiszekegy szövegét és a Tevéi: Nem, Nem, Soha! plakátját, hogy a fejlődő új és értékesebb nemzedék az imádsággal együtt azt is megtanulja, hogy neki a vallásosság egyenrangú életelve legyen mindenkor a hazaszeretettel, de ne csak szóval nyilvánuljon meg cz, hanem tettekkel is. Tanításunk közben rámutattunk arra, hogy el kell buknia annak az embernek, annak a társadalmi osztálynak, amely közömbösen, vagy dacosan, vagy éppen kihívóan néz az ég felé. Amidőn VKM. rendelele értelmében az igazgató a jeles tanulóknak kiosztotta a bizonyítványt, lelkes szózatban mutatott rá arra, hogy az új Magyarországnak elsősorban vallásos és hazafias érzésű, kötelességtudó ifjúságra van szüksége. A fellelkesült ifjúsággal szent fogadalmat tétetett, hogy ettől a hármas szent elvtől soha el nem térnek, hogy az újra felépítendő, szebb, dicsőséggel teljesebb és területileg épséges Magyarországnak vallásos, hazafias érzéstől lángoió és kötelességtudó polgárai lesznek. 2. Fegyelmezés. A nevelés egyöntetűsége szempontjából alakuló értekezletünkön megállapítottuk és jegyzőkönyvbe foglaltuk a nevelésre és fegyelmezésre vonatkozó főbb szabályokat s a tanév elején az igazgató és az osztályfőnök megmagyarázták a tanulóknak a fegyelmi szabályok intézkedéseit. Általában igyekeztünk elhárítani mindazt, ami a jó erkölccsel ellenkezik és ami a müveit férfiúvá fejlődésnek, a jó rendnek és szokásnak s a szociális erények megszerzésének útjában áll; erre való törekvésünkben a nevelés és tanitás érdekében gondos ellenőrzésre hivtuk fel a szülőket és a szállásadókat is. Ifjúságunk nagy népességéhez képest a fegyelemnek örvendetes képét mutatta. Nagyobb fegyelmi kihágás akkor jelentkezett, amikor a VIII. oszt. tanulói közül néhányan az október 6-iki gyászünnepélyen kegyeletlen viselkedést tanúsítottak. A szigorú vizsgálat 2 tanuló kizárásával és 3 tanulónak igazgatói megrovásban való részesítésével végződött. Év végén a tanári kar két tanulót ítélt kizárásra. Minthogy a nevelés és oktatás egyik sarkalatos föltétele a rendes iskolába járás, azért az igazolatlan óramulasztások csökkentése céljából a szülőket és a szállásadókat gondos ellenőrzésre hivtuk fel. A fegyelmezés hatásos eszközeként- intézetünkben Kerkai József dr. megszervezte a cserkészcsapatot, mely egyike az ország leghatalmasabb ilynemű