Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1920

27 November 17-től kezdve a helybeli áll. leánygimnázium és áll. főgimnázium ifjúsága vetteigénybe fűtött tantermeinket 11-től kezdve 14 óráig; ettől fogva tehát 40 perces 4 órát adva összevont órarend szerint tanítottunk inárc. 19-ig, vagyis a húsvéti szünidő kezdetéig. Húsvét után új órarend szerint folytattuk az előadásokat Abelsberg József tanárral. Az első félévet a VKM. 110895/V. 920. sz. rendelete értelmében 1920. dec. 18-án tartott osztályozó értekezlettel lezártuk és az értesítőket dec. 20-án az utolsó előadási órán osztottuk ki. Ugyanezen rendelet értelmében a karácsonyi szünet 1921. január 14-ig tartott, 15-én folytattuk az előadásokat. A VKM. 113240/V. 920. sz. rendeletével megjelent Új Középiskolai Rendtartás 1921. jan. 1-én lépett életbe. Az évvégi összefoglaló ismétléseket jún. 21 —28-ig végeztük el s az iskolai évet jún. 29-én ünnepélyes Te Deummal zártuk be, amikor a tanulóknak kiosztottuk a Tanulmányi Értesítőket és az odaítélt jutalmakat. 3. Egészségi állapot. A tanulók egészségi állapota a lefolyt tanévben igen kedvező volt. Fertőző betegség csak szórványosan, járvány egyáltalában nem fordult elő. Gyakrabban előforduló betegségként az influenza jelentkezeti. Ennek valóságos melegágya volt a folyó iskolai évben az a körülmény, hogy a katonai hatóság még mindig nem üvegeztette be az osztály- és folyosóablakokat, amelyeket a megszálló francia katonaság tett tönkre. Az iskolaorvos megtartotta az iskolai év folyamán a szemvizsgálatot, melynek alapján mint örvendetes jelenséget állapithatjuk meg, hogy trachoma nem fordult elő. A himlőoltást a kerületi orvos elvégezte. A tanulók az iskolaorvostól állandóan orvosi tanácsban részesültek, ha erre szükség volt. Haláleset háromszor látogatta meg intézetünket. Bauer József VI. o. tanuló véletlen baleset áldozata lett, mert a szabadban eltévedt élestöltéstől találva holtan esett össze játszótársai között. Lestár Gyula II. A) oszt. tanulót vörheny, Pető Miklós V. oszt. tanulót tüdővész ragadta ki társai sorából. A megtört szívű szülőket vigasztalja meg az intézet tanárainak és ifjúságának részvéte és az isteni Gondviselésben való megnyugvás. B) Az intézet működése. 1. Vallás-erkölcsi nevelés. Az ifjúság vallás-erkölcsi és hazafias érzelmének ápolását mindenkor első és legfőbb kötelességének ismerte a tanári kar. Most pedig a közelmúlt matériális felfogásának ellensúlyozásakép áthatva attól a meggyőződéstől, hogy az ifjúság csak a tudással párosult mély valíás-erkölcsi érzés és meggyőződés mellett felelhet meg az egyház és a haza iránt tartozó kötelességeinek, különös gondot fordított az ifjúság jellemének irányítására és a vallás-erkölcsi nevelésre, Ápolni igyekezett az igazi, gyakorlatban megnyilatkozó vallásosságot, mely kerüli a bűnt, megtartja a parancsolatokat és használja a megigazuiás eszközeit. A vallásos érzés mellett a hazaszeretet erényét iparkodott az ifjúságban meggyökereztetni, de nem az elfogult, más nemzetek lebecsülését, elnyomását célzó hazaszeretet erényét, hanem azt, amely az ezeréves történelem megszentelte rögökhöz való ragaszkodást hirdeti és a magyarság önbizalmának növelését célozza.