Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1916
10 érni s "bár ma mindenkinek ajkán kopik a kultura szó s mint valami varázsigével el lehet hallgattatni vele a legtürelmetlenebb gáncsoskodókat is, mégis kevesen tudják, hogy a kultura (ne gondoljunk a háborúra) az emberi szellem minden irányú kifejtőzését és erőfeszítését jelenti, a szellem örökös harcát, a lenyűgöző anyaggal és diadalait, melyek az embernek biztosabb, könnyebb, emberibb életet vívnak ki a földön. A mai moziról ezt nem lehet állítani. Kulturális hivatása pedig meglett volna neki, ha nem tér le a pályáról, melyet a fejlődés menete kijelölt számára. Lemke, 1 a legvérmesebb mozibarát, kissé túlzott elismeréssel, de érdekesen fejtegeti a mozi jelentőségét az emberi szellemre. A mozi szerinte azon törekvés fejlődésének legtökéletesebb stádiuma, mellyel az ember szellemi erőkifejtésének munkáját át akarja adni másoknak. A léleknek három legfőbb képessége van : gondolat, érzelem és akarat. Az ember akkor tette meg a legelső lépést arra, hogy szellemi életének eredményeit közölje, mikor jeleket keresett és talált, melyekkel gondolatait át tudja származtatni kortársaira és a jövő nemzedékre, mikor papírlapokra tudta bízni gondolatait. így lettek a papírlapok az emberi gondolatok könyve. Azonban nemcsak azt akarjuk tudni, hogy mit gondolt az ember, hanem azt is, hogy mit érzett, vájjon gyűlölet vagy öröm dobogtatta-e meg szívét '? Mindezt könyvben is le lehet írni, de itt, az érzelmek elszíntelenednek, elvesztik természetes elevenségüket, inert az írott szó nem tudja pótolni azt a dinamikus nyelvet, melyen az érzelem legtöbbször megszólal. Sikerült a hang erejét is megrögzíteni s a fonográf viaszlapjaiból előtermett az emberi érzelmek könyvé. Az ember lelki életének legfelsőbb foka az akarat ; ezt is átakarja adni másoknak. Ezért írja le a történetíró művében, a festő festményében az emberi tetteket. De az írás nem tökéletes, a festmény csak egy momentumot jelenít meg a cselekvésből s az író is, a művész is egyéni felfogása szerint jár el. Nagy haladást mutat tehát a fényképezés felfedezése, mert itt már a maga megmásíthatatlan tárgyilagosságában örökítődik meg, ami a sötét kamra előtt áll ; innen van, hogy a fotográfiának óriási jelentősége van a tudományban. Az emberi akarat azonban cselekvésekben mutatja meg magát. Hogyan lehet közvetíteni, hogyan lehet megismételni ezeket? Ekkor jöttek rá, hogy a cselekvés nem alkot szigorúan zárt egységet, hanem egyes mozgások egymásra következéséből áll elő. Ha tehát az ember ezeket a mozgásokat egyenkint felvette s egymásután sorakoztatni tudja, akkor teljes pontossággal elő tudja adni az emberi cselekvéseket. 1 Lemke, Der Kinematograph und seino Stellung íh der Welt (Kinopraktikus, Düsseldorf 1908. 48. s kk. 11.)
