Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915
56 elszórtan közölt ismereteket. Mivel azonban külön tárgy bevezetése tényleg aránytalan megterhelést jelentene, az összefoglalás és rendszerezés vagyis állampolgári ismeretek tanításának betetőzése legcélszerűbben a megfelelően módosított történettanítás keretében volna elvégezhető. A történettanítás és az állampolgári nevelés közelebbi kapcsolatba hozatala minden erőszakolás nélkül keresztülvihető. Tárgyuk és céljaik szerint különben is igen közel esnek egymáshoz. A történettanítás legalább részben ugyanazokat a fogalmakat mutatja be fokozatos kifejtőzésükben, melyek jelen állapotukban kristályosodási tengelyei az állampolgári tanításnak. Műszóval élve úgy is mondhatjuk, hogy a történettanítás a közös fogalmak dinamikáját, az állampolgári tanítás sztatikáját adja. Hasonlóan közeli rokonság fűzi össze a két tárgy célkitűzését is. Mert a történettanítás köztudomású céljai: a történeti érzék és a történeti gondolkodás megalapozása s a történeti ítéletformálásra való képesítés végelemzésben az állampolgári nevelés céljaival egyező akarati elhatározásokat igyekeznek kiváltani, nevezetesen az emberiség, illetve ennek szűkebb köre, a nemzet kulturfeladatainak megoldásában való tevékeny közreműködésre törekszenek ösztönözni. 1 A két Studium összekapcsolása tehát nem ütközik benső akadályba s azonfelül még azzal a megbecsülhetetlen haszonnal is jár, hogy módot nyújt az állampolgári tanítás legfontosabb fogalmainak keletkezésükben és viszontagságos fejlődésükben, tehát eleven valóságukban való bemutatására és ezzel jelentékeny mértékben megkönnyíti a tanulók lelkébe rögzítésüket. Természetes, hogy az állampolgári tanítás súlypontjának áthelyezése a történettanítás vállaira bizonyos előfeltételek teljesítését igényli. De a szükséges módosítás, a reform gondolatával annál könnyebben megbarátkozhatunk, mivel keresztülvitelével több, más irányú és szintén jelentős követelést is kielégíthetünk. Ismeretes, hogy az utóbbi évek pedagógiai irodalmában milyen sűrűn szerepelt a szociologiai és nemzetgazdasági ismeretek s a legújabb kor története tanításának és a politikai földrajz visszaállításának sürgetése. De a nagy reformláz és az általános tervkovácsolás dacára mindezideig nem sikerült kielégítő módot találni a magokban véve jogosult követelések kielégítésére. Igaz, hogy a sikertelenségnek részben a középiskola kapuit döngető új tárgyak hatalmaskodó fellépése volt az oka, mert mindegyik triumfátori gőggel külön tantárgyként akar bevonulni s szét akarta vetni a tanítás eddigi kereteit. Erről azonban szó sem lehet. Új tárgyak felvételét csak legégetőbb szükség indokolja. A túlterhelés és a decentralizáció veszedelmeinek kerülése mindenek1 Friedrich i. m. 6. 1.
