Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915

28 igazságszolgáltatás részrehajlatlanságának biztosítékát látja a laikus bírák alkalmazásában, de könnyen felejti, hogy az esküdtszék csak akkor jelent igazi haladást, csak akkor szimbolizálja méltóképen a polgári szabadság eszméjét, ha olyan polgárok foglalnak benne helyet, akik mindenben megfelelnek a velők szemben támasztott magas igényeknek. Csakhogy a mindennapi tapasztalás akárhányszor az ellenkezőjét mutatja ennek. Az ítéletmondásra hívatott esküdtek nem egyszer híjával vannak az igazság megállapításához szükséges jogérzéknek vagy alacsony műveltségi fokuknál fogva túlságosan ki vannak téve a védelem részéről bőségesen alkalmazott hangulatkeltés érzelmi hatásainak. „Igazmondásuk" nem mindig kelti bennünk az igazság megnyugtató érzetét. Ismét olyan baj, melyen csak neveléssel, általános és céltudatos állampolgári neveléssel segíthetünk. Csak a nép szellemi és erkölcsi színvonalának emelése teremtheti meg a kivívott jogok helyes használatáért kezeskedő józan belátást és kötelességérzetet.

1 Még sürgetőbb okokat sorakoztatnak fel az állampolgári nevelés szükségessége mellett a szociális kérdés megoldásra váró nehéz problémái, főleg a gazdasági fejlődés fonalán rendkívül kiélesedett társadalmi és osztályellentétek. A vagyonosokat és vagyontalanokat, a munkaadókat és munkásokat elválasztó szakadék azon arányban tágul, amint tért hódít az indusztrializmus ; egyes országokban már oly mély, hogy szinte széttöréssel fenyegeti a nemzeti élet egységét. A veszedelem annál nagyobb, mivel fő hasadási iránnyal párhuzamosan, vagy azt keresztezve, számos kisebb árok is tépdesi a nemzeti egység testét. Az önzés és hatalomvágy mindegyre azon mesterkedik, hogy a nemzeti érdek helyébe az osztályérdeket ültesse s az államot a maga külön céljainak szolgálatába szegődtesse. A támadás és a védelem a legkíméletlenebb harc disszonáns hangját vegyíti különben is zavaros közéletünkbe. A szociális kérdésben kicsúcsosodó ellentétek olyan tomboló hévvel csatáznak s olyan elszánt erővel ostromolják a nemzeti egység tudatát s kifejezőjét, a nemzeti államot, hogy már-már katasztrófától lehet tartani. A recsegő alapok megszilárdítása a szétválasztó ellentétek tompításával és az összetartozás tényezőinek felkarolásával, szóval az állampolgári nevelés szociális tartalmának kifejtésével ma halasztást nem tűrő kötelesség. A hatalom eszközeinek igénybevétele csak elmérgesíti, a törvényhozás csak részben oldja meg a szociális problémát; sikert egyedül a legtágabb értelemben vett állampolgári nevelés biztosíthat a békés kiegyenlítődést elősegítő szociális erények fejlesztésével és a kölcsönös megértés lehetőségeinek megadásával. A társadalom töredezettsége és a nemzeti egység tudatának tátongó sebei nálunk, Magyarországon még égetőbb szükségletté teszik 1 Rühlmann i. m. 58. s kk. 11. Eauchberg i. h. 14. 1.