Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1914

21 század végén a Fashoda kérdésben ismét Franciaország ellen. Ezért szerzi meg a főbb tengeri vonalakon uralkodó pontokat : Gibraltárt a Földközi tenger bejáratánál, Máltát a Földközi tenger keleti és nyugati medencéje közt, Cyprust a Suezi csatorna bejárásával szemben, Perim szigetet a Bab-el-Mandeb szorosban, illetőleg a Vörös tenger kijárójában, Malakka félszigetet a Nagy óceánija vezető Malakka szorosban. Afrikai birtokai révén uralkodik az Indiai óceánba vivő hosszabb úton is. Terjeszkedési vágya nem ismer határt vagy akadályt. De amikor uralmát az egész világra kiterjeszteni törekszik, a nyers hatalmi és nyerészkedési vágy mellett nemesebb motívumok is vezérlik : hajóival és árúival együtt átplántálja nyelvét, életformáit, világnézetét, nemzeti öntudatát, egyszóval a nyugateurópai kulturát angol kiadásban. Igaz, a későbbi nyereség reményében, de igazán elismerésre méltó összegeket áldoz e célra. Ivulturtörekvéseinek hú jellemzéséhez hozzátartozik az exklusívitásra való törekvés. Az angol-szász faj puritánizmusában gyökerező naiv önbizalmában egyedül magát tartja hívatottnak és illetékesnek a kultura terjesztésére. Az angol szemében a civilizáció, humanitás és világbéke azonos fogalmak az angol világuralommal. Az angol világuralom és az emberiség érdeke fedik egymást. Aki tehát Angliát fenyegeti, ellensége a civilizációnak is. E sajátos önbizalom ad eszmei hátteret az anyagi előnyök mellett az angol világuralomnak s magyarázza meg azt a féltékenységet, mellyel vetélytársait szemléli. Az angol politika, mint valami finom szeizmográf azonnal megérzi, honnét fenyegeti veszedelem s rögtön ellene fordul egész kíméletlen brutalitásával. Es mivel a mult század vége óta a világhatalommá emelkedett Németország a legveszedelmesebb ellenfele, siet liquidálni azokat az ellentéteket, melyek eddigi riválisaival Orosz- és Franciaországgal szembeállították, szövetséges jobbot nyújt nekik a most már közös ellenség ellen. A szédületes arányokban fejlődő német gyáripar és kivitel, a növekvő gyarmatbirodalom, de különösen a nagyszámú és elsőrendű flotta egyaránt fenyegetik Anglia hegemóniáját a világkereskedelemben és a tengeren, sőt már a szigethaza biztonságában vetett hitet is megingatja. Nagybrittánia csak önmagához marad következetes, mikor hatalomféltésében és irigységében a francia-orosz szövetséghez társul, hogy ellenfeleinek két leghatalmasabb ellenségét használja fel kardul a saját céljai elérésére s azután összetörje a feleslegessé vált kardokat is.

1 1 Iijellén i. m. 109 s. kk. 11. Ruedorffer i. m. 87. s. kk. 11. Frobenius i. m. 6. s. kk. 11. Angyal i. h. 344. s. kk. 11. Rathgon i. m. 14. s. kk. 11. Dibelius W. : England und Wir. (Deutsche Vortrüge Hamburgischer Professoren. II.) Hamburg, 1914 Keutgen F. : Britische Reichsproblemo und der Krieg. U. s. Rohrbach P. : Der deutsche Gedanke in der Welt, Königstoin, passim. Különösen gazdag anyagot nyújt Ruttkay V. könyve: A világháború. Budapest, 1915.