Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1914
10 Kapcsolatokat keresünk a mult és jelen között s összetevő erőiből akarjuk megszerkeszteni a jelen helyzet eredőjét. Mielőtt azonban a részletek felsorolására áttérnénk, bevezetőül tisztáznunk kell a háború általános jellegét és a főbb ütköző pontok kijelölésével meg kell szabnunk a kereteket, melyekbe az alább részletezendő tények beillesztendők lesznek. Más szóval rá kell mutatnunk a szemben álló felek politikájának irányelveire s a leszúrt eredményeket kiegészítenünk a történet-psychologiai analízis tényeivel. A háború jellegének vizsgálásánál azonnal szembetűnik, hogy itt voltaképpen nem egyes államok vagy népek állanak egymással szemben, hanem két nagy hatalmi csoport: egyfelől az u. n. triple-entente Japánnal, Belgiummal, Szerbiával és Montenegróval, másfelől a két centrális nagyhatalom s a létében fenyegetett oszmán-birodalom. Az okok nyomozása tehát első sorban annak felderítését igényli, mi indította a hatalmakat ezen két diametrálisan ellentétes tengely körül való elhelyezkedésre, a célok és törekvések különbözőségének milyen foka választja el őket és a történeti fejlődés irányának megszabásában mennyire érvényesül a két irány divergenciája. A másik dolog, amit az általános jelleg kutatásánál első tekintetre megállapíthatunk, hogy a háború a hatalom birtokáért, a presztízsért folyik. A különböző elméletek, melyek majd az egyetemes társadalmi fejlődés perspektívájába beállítva mint a fejlődés átmeneti stádiumát, 1 majd a biológia törvényei alapján mint a létért folyó küzdelem egyik különleges, de természetes s azért ki nem küszöbölhető megnyilvánulását, 2 majd gazdasági szempontból kiindulva, mint a létező társadalmi szervezet s főleg a materialista iskola által feltételezett osztályharc szükségképeni velejáróját 3 próbálják megmagyarázni a háború tényét általában s így a mai világháború keletkezését is, túlságosan egyoldalúak ahhoz, hogy az összes felmerülő kérdésekre kielégítő választ tudjanak adni. Ép ilyen túlzás, ha a most folyó küzdelmet jellemző szenvedélyes, elemi erővel tomboló gyűlöletből visszafelé következtetve a népek kölcsönös ellenszenvében, egymás iránt érzett ellenséges indulatában keressük a világháború fő indító okát. Mert ha meg is engedjük, hogy a rendszeresen vezetett sajtóhadjáratok és a mesterségesen kiélezett diplomáciai helyzetek az utóbbi években nagymérvű elhidegülést idéztek elő a vezető nemzetek között és szinte a forrásponton túl hevítették az új életre ébredt 1 Máday A.: háború ós a bcke szociológiája. (Modern Könyvtár 423—25.), Budapest, 1913. Giesswoin S.: A háború ós a társadalomtudomány. Budapest, 1915. 34. s. kk. 11. 2 Giesswein i. m. 15. s. kk. 11. Móhely L.: A háború biologiája. Természettudományi Közlöny. XLVIII. k. (1915. évf.) 2. s. kk. 11. 3 Szabó E.: Gazdasági szervezet és háború. Huszadik Század. XVI. (1915.) évf. 6. s. kk. II.
