Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1913

104 sebb része az óváros, mely Dioklecián császár egykori hatalmas palotájába van beépítve. E palota 38,200 m

2 területű. A palotába négy kapú vezetett, legjobb karban van most a porta aurea, az északi kapu. A peristylium hatalmas korinthusi oszlopaival, melynek fejedelmi fényével élénk ellentétben áll a mellette meghúzódó kis Osteria egyszerűsége, nagyon szép látványt nyújt. Mellette a Vestibulum portáléja, melyhez egykor díszes márványlépcsők vezettek föl. Majd Dioklecián nagyszerű mauzóleumába lépünk, melyet a VII. században Ravennai János spalatói püspök keresztény templommá alakíttatott át és most is székesegyháza Spalatónak. Hatalmas építmény a Salona romjaiból emelt Campanile is. A várostól nyugatra fekvő Monte Marjanra is fölmentünk, a honnan az egész város és a kikötő is a legjobban áttekinthető. Innen arra a kicsiny félszigetre is fölséges kilátás nyílik, hol sötét ciprusok árnyékában nyugosznak Spalató halottai a S. stefanoi temetőben. Spalató megtekintése után Ragusába utaztunk, melyet a tenger felől hatalmas falak, bástyák és erődítmények védenek. Nevezetességei közül különösen megtekintettük a ferencrendiek templomát és a kolostorban lévő keresztfolyosót, szép kertjét, melyben láttuk a déli növényzetet. Itt láttuk Európa egyik legrégibb gyógyszertárát, mely 1307-ből való. Ragusa főutcája a Stradone valamikor Csatorna volt, amelyen hajók közlekedtek; most a ragusaiak és az idegenek kedvelt corsója. A Stradonén van a velencei stilben épült Dogana. Megnéztük sz. Balázs templomát; előtte van az 1418-ból való Roland emlék, mely ott lent, a kék Adria partján hirdetője az egykoron a tengerig terjedő magyar hatalomnak. Szent Balázs templomának legértékesebb kincse sz. Balázsnak 26 hüvelyk magas ezüst szobra. Gyönyörű ablakaival és oszlopaival tűnik föl a rektorok palotája. A dómba is bementünk, főoltára fölött látható Tiziánnak Mária menybemenetele c. képe. Szép a jezsuiták temploma is. A város keleti kapuja mellett van a dominikánusok temploma és kolostora. A templomban egyik mellékoltár fölött látható Tizian Magdolnája. A ragusai dominikánusok őrizték sokáig nemzetünk legféltettebb ereklyéjét, szent István jobbját, melyet Mária Terézia királynőnk hozatott haza. A kolostor keresztfolyosója értékes műemlék. Érdekes még a piac tér is, ahol Rendié Iván műve: Gundulic szobra áll; ő volt a dalmaták legnagyobb költője. Az impozáns fekvésű, tiszta és csinos Ragusától alig tudtunk megválni, de tovább ott időznünk nem lehetett, mert időnk nagyon ki volt szabva. Gőz-