Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1912

25 nagy síkságon keresztül, sárban, a havon át; mennek völgyön, halmon, át a berken, a zúgó folyón, a hegyek magános utain, egyedül, páro­sával, csoportosan, hosszú sorokban, könyvvel hónuk alatt, ezerféle ruhában, ezerféle nyelven beszélve : kezdve Oroszország szélének majd­nem a jég között elvesző iskoláitól egész Arábia sok pálmaárnyas iskolájáig, mennek milliók és milliók, tanulni száz formában, ugyan­azokat a dolgokat. Képzeld el száz nemzet apró gyermekeinek ezt a rengeteg hangyabolyát, azt az óriási mozgást, melynek te is része vagy, és gondold el: —ha e mozgás megszűnnék, az emberiség visszasülyedne a barbárságba; ez a mozgás a világ haladása, reménye, dicsősége. Hát bátran előre, te kis katonája a mérhetetlen hadseregnek. Fegyvered a könyv, csapatod az osztály, harcmeződ az egész föld ; diadalod pedig az emberi műveltség". 1 A munka elvégzéséhez kedv, lelkesedés szükséges. Ez persze csak akkor lehet meg az emberben, ha az illető foglalkozási ághoz, melyben dolgozik, hajlamot érez. A tanulókban ez a kedv, ez a hajlam a tanulásra sokszor hiányzik, vagy nagyon fogyatékos. Természetes törekvése a szülőknek, hogy ilyen gyermekeiket is iskoláztatni akarják, mert ez látszik egyedüli eszköznek arra, hogy gyermekük jövőjét meg­alapozzák, gyermekük sorsát biztosítsák. Az ilyen, tanulásra hajlam­mal nem bíró, kötelességüket nem teljesítő gyermekek miatt sok össze­ütközés van az iskola és a szülői ház között. A szülői házra ilyenkor nagy kötelesség hárul: segédkezet kell nyújtania az iskolának. Ne hallgassanak a szülők kizárólag gyermekeikre, kik kifogyhatatlanok lesznek a mentő okok kitalálásában, a felelősség elhárításában. Le­gyenek bizalommal, őszinteséggel az iskola iránt és ne csak kérjék, de fogadják is meg tanácsait. Ne üljenek fel könnyen a tanárok idegességéről, türelmetlenségéről, ellenszenvéről gyártott meséknek. Kutassák az iskolával együtt azon okokat, melyek a tanulmányi ha­nyatlást okozzák. Ezen okok néha nehezebben, néha könnyebben el­háríthatok, néha persze elháríthatatlanok, mint a teljes tehetetlenség, vagy fogékonytalanság és liajlamtalanság esetében. Akárhányszor maguk a szülők hibásak. Akárhány esetet tudok, hogy a szülők mellékfoglalkozásokkal (nyelvek, tanítás, zene) annyira elfoglalják gyermeküket, hogy iskolai kötelességei végzésére se kedve, se elég pihent elméje nem marad. Olyan szülők is akadnak, akik túlon-túl gondoskodnak gyermekeik szórakoztatásáról, hogy így őket az őrlő gondoktól, a megerőltető munkától elvonják. El is érik ezzel azt, hogy eszük csak a szórakozáson jár, képtelenek figyelmüket még rö­videbb időre is egy dologra irányítani. Sok szülő nem bírja átlátni, hogy az iskola célja éppen a munkára szoktatás. Sok szülő nem érti 1 A szív. Ford. Radó Antal. 15. lap

Next

/
Oldalképek
Tartalom