Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1912
25 nagy síkságon keresztül, sárban, a havon át; mennek völgyön, halmon, át a berken, a zúgó folyón, a hegyek magános utain, egyedül, párosával, csoportosan, hosszú sorokban, könyvvel hónuk alatt, ezerféle ruhában, ezerféle nyelven beszélve : kezdve Oroszország szélének majdnem a jég között elvesző iskoláitól egész Arábia sok pálmaárnyas iskolájáig, mennek milliók és milliók, tanulni száz formában, ugyanazokat a dolgokat. Képzeld el száz nemzet apró gyermekeinek ezt a rengeteg hangyabolyát, azt az óriási mozgást, melynek te is része vagy, és gondold el: —ha e mozgás megszűnnék, az emberiség visszasülyedne a barbárságba; ez a mozgás a világ haladása, reménye, dicsősége. Hát bátran előre, te kis katonája a mérhetetlen hadseregnek. Fegyvered a könyv, csapatod az osztály, harcmeződ az egész föld ; diadalod pedig az emberi műveltség". 1 A munka elvégzéséhez kedv, lelkesedés szükséges. Ez persze csak akkor lehet meg az emberben, ha az illető foglalkozási ághoz, melyben dolgozik, hajlamot érez. A tanulókban ez a kedv, ez a hajlam a tanulásra sokszor hiányzik, vagy nagyon fogyatékos. Természetes törekvése a szülőknek, hogy ilyen gyermekeiket is iskoláztatni akarják, mert ez látszik egyedüli eszköznek arra, hogy gyermekük jövőjét megalapozzák, gyermekük sorsát biztosítsák. Az ilyen, tanulásra hajlammal nem bíró, kötelességüket nem teljesítő gyermekek miatt sok összeütközés van az iskola és a szülői ház között. A szülői házra ilyenkor nagy kötelesség hárul: segédkezet kell nyújtania az iskolának. Ne hallgassanak a szülők kizárólag gyermekeikre, kik kifogyhatatlanok lesznek a mentő okok kitalálásában, a felelősség elhárításában. Legyenek bizalommal, őszinteséggel az iskola iránt és ne csak kérjék, de fogadják is meg tanácsait. Ne üljenek fel könnyen a tanárok idegességéről, türelmetlenségéről, ellenszenvéről gyártott meséknek. Kutassák az iskolával együtt azon okokat, melyek a tanulmányi hanyatlást okozzák. Ezen okok néha nehezebben, néha könnyebben elháríthatok, néha persze elháríthatatlanok, mint a teljes tehetetlenség, vagy fogékonytalanság és liajlamtalanság esetében. Akárhányszor maguk a szülők hibásak. Akárhány esetet tudok, hogy a szülők mellékfoglalkozásokkal (nyelvek, tanítás, zene) annyira elfoglalják gyermeküket, hogy iskolai kötelességei végzésére se kedve, se elég pihent elméje nem marad. Olyan szülők is akadnak, akik túlon-túl gondoskodnak gyermekeik szórakoztatásáról, hogy így őket az őrlő gondoktól, a megerőltető munkától elvonják. El is érik ezzel azt, hogy eszük csak a szórakozáson jár, képtelenek figyelmüket még rövidebb időre is egy dologra irányítani. Sok szülő nem bírja átlátni, hogy az iskola célja éppen a munkára szoktatás. Sok szülő nem érti 1 A szív. Ford. Radó Antal. 15. lap