Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1911

6í. hasznosabb ismeretekkel való helyettesítés és más hangzatos cimek alatt a két klasszikus nyelv tanításának korlátozása, sőt teljes megszüntetése érdekében folyik.

1 Köztudomású az is, hogy a történettanítás körül, ha más alakban és kevesebb nyíltsággal is, de nem kisebb elszántsággal dúl a harc. A radikális tábor legjobban szeretné teljesen kiszorítani az iskolából, hogy vele megsemmisítse a múlthoz tapadás leghathatósabb eszközét s elhárítsa útjából a jövő elképzelt utópiái felé rohanás legfőbb akadályát; de mivel ezt nem teheti, azon van, hogy a maga képére formálja és a maga eszméi szerint értelmeztesse vele a századokkal előbb élt nemzedékek gondolkodását és tetteit. A másik tábor viszont jelentősége tudatában szívósan ragaszkodik a történeti oktatáshoz és a benne szunynyadó nevelő energiák minél teljesebb kiaknázását sürgeti. A világnézetek összetűzése manapság a történelemben leghevesebb.

2 A következő sorokban a főbb ütköző pontokat mutatjuk be történeti alapjaikkal. De egyúttal rámutatunk azokra a vonatkozásokra is, melyekről az elvi harcok emberei nagyon könnyen megfeledkeznek: a pedagógiai vonatkozásokra, mert egyedül ezek lehetnek hivatva az elvi ellentétektől sugallmazott reformjavaslatok jogosultsága vagy jogosulatlansága felett dönteni. 1 Jellemző, hogy a Társadalomtud. Társaság által 1905. rendezett középiskolai vita alkalmából a megkérdezett 64 egyén közül — igaz, összeválogatásuk és a kérdések fogalmazása nem történt minden célzatosság nélkül — mindössze 10 nyilatkozott több-kevesebb határozottsággal a klasszikus oktatás mellett. L. A Középiskola reformja (A Huszadik Század Könyvtára 12. k.) Budapest, 1906. 203 skk. 11. 2 Szentirmai J. : Történettanítás a középiskolában. A Fogarasi m. kir. állami főgimn. Értesítője 1910—11. 6 1.