Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1911

6í. módosítja a tanítás ideállját is. A történelem lassanként felszabadul a klasszikus irodalom és theologia kizárólagos uralma alól, helyettök, kivált az egyetemeken a jogtudománnyal lép közelebbi viszonyba és az államok múltjának megismertetésén k|ivül főleg a jó állam­polgárban szükséges gyakorlati politikai ismeretek közlésével foglal­kozik. Locke, a korszak legbefolyásosabb pedagógusa, azt tanítja, hogy az ember feladata hazája szolgálatának élni. Hogy ezt tehesse, erkölcsi és politikai ismeretekre van szüksége. Ezen ismeretek közül azok a legcélravezetőbbek, melyek az erényekről és bűnökről, a pol­gári társadalomról és a kormányzás mesterségéről szólnak. Ilyenek egyebek közt a történelem és a jogtudomány. 1 A 'XVIII. sz. a »saeculum philosophicum« racionalista irányú bölcsészete ujabb változást idéz elő a történettudományban és taní­tásban egyaránt. A felvilágosodás nevesebb képviselői: Montesquieu 2 Rousseau. 3 Turgot 4 és Voltaire 5 új történelmi felfogásnak egyen­getik útját, mely a részletek kutatása helyett egészében mint logi­kailag összefüggő folyamatot tekinti az emberiség múltját és min­den igyekezetét a világtörténelmen végighúzódó egységes fejlődés­menet feltüntetésére fordítja. 6 Az egyes államok története helyébe az egyetemes történelem lép, mely azonban nem tudja megtagadni születését. Legtöbbször szellemes fejtegetéseket nyújt, az írók szub­jektív felfogásának vetületét ad'ja a valóság helyett. Ahelyett, hogy a biztosan megállapítható, pozitív események láncolatán tüntetné fel az emberiség fejlődését, egy képzeleti képet fest, melyhez az anyagot az író fantáziájából és nem á valóságból meríti. Nem: az elmeletet szabja a történeti esemenyekhez, hanem a történeti esemé­nyeket kényszeríti az elmélet Procrustes-ágyába. A történetírás e böl­cselő iránya, mely inkább az előre meghatározott fejlődésmenet történeti igazolásának szükségességéből, mint a mult iránt érzett élénk érdeklődésből fakadt, a pedagógiában azt eredményezi, hogy a világtörténelmet és a megállapíthatni vélt törvényszerűségek szem­léltetésére alkalmasabb művelődéstörténetet nagyobb mértékben vi­szik be az iskolába, mint eddig történt. Különösen a filantropista iskola fejt ki e tekintetben jelentős munkát. Basedow, az iskola feje ellensége minden politikai történelemnek, mert csak véres hadjá­1 Paulsen i. m. 356. I. Heinrich i. m. 14. 1. Barcsa i. h. 212. 2 De l'esprit des lois c. 1749. megjelent művében. 3 Discours sur I'origine et les fondements de l'inégalité parmi les hommes (1753) és Du contrat social c. műveiben. 4 Discours sur les progrés successifs de l'esprit humain. 1750. 5 La philosophie de l'histoire c. 1765. kiadott értekezésében, mely először használja a történetbölcselet szót. 1769. újra megjelent, mint az Essai sur les meurs est l'esprit des nations bevezetése. 6 Bernheim i. m. 230. és 692. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom