Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1910

35 híven az erkölcsi megújhodás szükségességét emeli ki nagy müvében, a Zrinyiászban. Az erkölcstelen útra tért magyarságnak meg kell térni, ha Istent ki akarja engesztelni. „A Krisztus tanaiért küzdők erkölcsi fenségét tünteti ki a mohamedanizmus ellenében."

1 De nemcsak alapeszméjében, hanem hőseinek jellemzésében is ez az erkölcsi szempont vezeti a költőt. Zrínyi Miklós derék apa, vitéz, híveit szerető katona, vallásos érzelmű nemes hazafi, mig Szolimán haragos, boszúálló. íme a magyar erkölcsi fensőbbsége ! A többi alakokat is hasonlóan jellemzi. Egyébként ez az emelkedett erkölcsi felfogás végigvonul Zrínyi egész írói és hadvezéri pályáján. Gyöngyösi Murányi Vénus-a, inkább szerelmi történet kevesebb erkölcsi felfogással, de már Kemény János emlékezeté-ben inkább megtaláljuk az egymásért küzdő nemes felek erkölcsi erejét. A Csalárd Cupido pedig nem egyéb, mint a tiszta élet allegóriája. A bevezetésben megmagyarázza, hogy a búja szerelmet kedvelők Vénus és Cupido hívei s ezek mennyi bajnak s szerencsétlenségnek vannak kitéve, míg a tiszta életűek Diana oltalmát kérik. E tagadhatatlanul igen szép részletekkel bíró költemény nem való iskolai tárgyalásra, legfeljebb erős kihagyásokkal a felső osztályok számára. Különösen ki kell emelnünk itt a Gesta Romano-rum első teljes fordítását, mely Haller János Hármas Zs/wva-jának középső része gyanánt jelenik meg. E mű főcélja az erkölcsi oktatás s mind a 180 történet arra szolgál, hogy a kath. vallás- és erkölcstan igazságait példázza. A példák megválasztásánál legyünk óvatosak, mert igazi oktató példák mellett középkori társadalmi durva szokások s kalandok is képezik ezek tárgyát, melyek a mai kor ízlését mélyen sértik. Beniczky Péter Magyar rhytmusok-j&b&n is jelennek meg példabeszédek és közmondások. A kurucköltészet hazafias s vallásos jellegű, de ezek mellett belőlük igazi vitézi erényeket meríthetünk s ezek között legszebb törhetetlen, szinte rajongásig menő szeretetök vezérök iránt. A nemzetietlen kor történetírói között nevezetes Apor Péter, mert az ő Metamorphosis Transsylvaniae c. müve régi irodalmunk legbecsesebb erkölcstönéneti műve. Iskolában igen nagy élvezettel s haszonnal olvastatható „Erdélynek régi egyűgyű, alázatos idejében való gazdagságából a mostani kevély, cifra felfordúlt állapotjában koldusságra való változása". A titulusokról, vendégségről, fejedelmi ebédekről, öltözködésről, a régiek nyájasságáról, utazásaikról, lakodalmakról, temetésekről, tisztességről és alázatosságról mond el sok élvezetes, tanulságos dolgot. Mikes leveleiben a vallásos-hazafias hang mellett látjuk az ő nemes egyszerűségét, törhetetlen ragaszkodását urához, erős jellemét a végső lemondásban. De levelei mellett igen ajánlható házi olvasmányul a 1 Pintér Jenő. 3*