Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1910

30 De az irodalmi nevelés nemcsak a föntebb vázolt s irodalmunk nagybecsű műveiben található erkölcsi igazságok kiaknázásával akar hatni az erkölcsi életre, hanem negatív hatásokkal, hibák, bűnök, félszegségek ostorozásával is igyekszik növendékét a helyes úton vezetni. Irodalmunkban erény és bűn majdnem mindig együtt jelenik meg, hogy így a bűnök bűnhődése az ellentét erejével az erény diadalát annál inkább feltüntesse. Már keresztény mondáink az erények számos példáit tüntetik föl. Különösen az Érdy-kodex magyar szentjeinek erényeit emeljük ki: Szent István irgalmas szívét, Szent Imre tisztaságát, Szent Gellért vértanúságát, Szent László nemes alakját, lovagias erényeit és végre Szent Erzsébet szenvedését s alázatos türelmét. A régi vallásos irodalomban a hitéleti buzgóság mellett nagy súlyt fektettek ennek külső bizonyítékára, az erkölcsös életre. A megrázó, zordon színekkel festett zárdai élet az istenfélelemnek s életszentségnek rajza. Olvassuk a Margit legendá-hm, hogy a szent szűz alacsony munkával, bőjtöléssel, ciliciummal, veréssel sanyargattamagát, folyton imádkozott, vagy szent könyveket olvasott. Kérőit mind visszautasította, mert ő csak Krisztus jegyese akart lenni. Az Ehrenfeldkodex Szent Ferenc életrajzá-bm látjuk, hogy miként emeli ki a lelkiismeret ifjúkori bűneinek posványából. A Katalin legendaban olvassuk a „bölcseség szépségének" tudással párosúlt okosságát, hitéhez való állhatatos ragaszkodását. Báriám és Jozafát történeté-ben meg a mindentől óvott királyfi ismerkedik meg az élet sanyarúságaival s a halállal s mindenét elhagyva mint szegény remete hal meg. A Kazinczy-kodex Szent Elek-]e hasonló tárgyú : a tisztaság, önmegtagadás dicsőítése, melynek alapeszméje e kor uralkodó vallásos irányzata : lemondás a világ örömeiről. A regényes próza kezdetleges csíráit is megtaláljuk a kódexek erkölcsi célzatú közkedvelt példáiban, melyek a bűn büntetését, a jámbor élet megdicsőítését hirdetik. A Gesta Romanorum hasonló példái is közkedveltek voltak kódex Íróinknál. Megindul a feddő, moralizáló világi költészet. Apáti Ferenc Feddő ének-e ben ostorozza a romlott, bűnös társadalmat: az álbarátokat, a léha nagy urakat, a kapzsi papokat, a nők erkölcseit, a könnyen juliászodó pórt. Farkas András a már említett énekében a magyarokra zúduló csapásért a vallástalanságot, erkölcsök megromlását okolja. Batizi Andrásnak is van néhány ily vallásos, feddő költeménye. Az istenfélő Zsuzsána asszonynak históriájaban a gonoszság büntetése van a két aljas szándékú főbíró személyében s az erény s ártatlanság diadala Zsuzsána személyében feltüntetve. A házasságról való ének-ben hasznos tanácsokat ad mindkét félnek a boldog házaséletre: a nő a férfi segedelme legyen, tiszta életet éljenek. A XVI. században leginkább ez volt elterjedve s az a Nyilas István és Zsámboki Anna nevéről ismeretes ének, mely szintén a boldog házasélet főelveit foglalja magában.