Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1910

28 azonosítja magát regénye főhősével s így a regény képzelt világában könnyen elveszti maga alól az erkölcsi talajt, ábrándokba merülve eszményi világot teremt magának, mely csak csalódásokra, ballépésekre vezetheti s földúlja nyugalmas ártatlanságát, lelkének egyensúlyát. Bizonyára milliókra megy azok száma, kiknek lelkületére, akaratuk kialakulására döntő hatással volt egy-egy könyv. A fiatalkorú bűnösök háromnegyed részét erkölcstelen irányzatú könyvek vitték a bűn lejtőjére. Mindezekről bőven és szépen ir Neményi idézett munkájában. Amit itt a túlságba vitt regény s más rossz könyvek olvasásának káros hatásáról elmondottunk, ugyanazokat fokozottabb mértékben alkalmazhatjuk a gyermekek színházlátogatására. A színészet manapság sokszor nem teljesíti már nemzeti missióját, sőt valósággal az erkölcstelenség melegágya. „Az erkölcsi élet hanyatlását legnagyobb mértékben a káros irányzatú színművek és regények terjesztik" — mondja Lengyel Géza. Igazi irodalmi értékű dráma csak elvétve kerül előadásra, legtöbbször fonák erkölcsök, társadalmi bűnök s elfajulások, léha szellem, sikamlós nyelv alkotják a modern színpad irodalmát. Néha még fölnőttek is arcpirulással nézik a hatásvadászó, érzéki jeleneteket, elgondolhatjuk hát, hogy milyen rombolás megy végbe a gyermek ártatlan lelkében. Azonkívül a festett világ képzeletben megalkotott nagyszerűsége mindkét nembeli ifjúság vágyának netovábbját képezi, az előtte lejátszódó esemény az ő kritikátlan értelme előtt valóság, az elburkolt, kiforgatott erkölcs szónoki mezbe burkolva behízelgően, szinte az igazság erejével szállja meg lelkületét s teheti tönkre egész életét. Elismeréssel adózunk mindenesetre a színészet komoly nemének, mert hatása fölemelő, csak a léha, könnyed múzsa romboló hatásától óvjuk növendékeinket. Az iskola megteszi e tekintetben kötelességét, csak épen a szülők részéről tapasztal az ember sokszor közönyösséget, nagyfokú tapintatlanságot. De amíg ezekben bemutattuk a rossz könyvek s erkölcstelen színházak káros hatását, nézzük most már az érem másik oldalát s mutassuk be a jól vezetett olvasás igazi etikai hasznát s művelő hatását. Nem szólván itt az ifjúsági iratokról — mert fejtegetésem hatáskörén kívül esnek — az irodalmi olvasmányokban találjuk meg elsősorban azt az erkölcsi tőkét, melynek kiaknázása a pedagógusra nézve nagy sikerrel, a növendékre nézve pedig nagy lelki haszonnal jár. Minden kiváló író művében van valami erkölcsi alapeszme, mely észrevétlenül megragadja az olvasó lelkületét. A legkiválóbb férfiak elismerőleg nyilatkoznak az irodalmi termékek kiváló nevelő hatásáról. Herder így nyilatkozik: „A kiváló költői művek olvasása, beszédünket és lelkünket is sokoldalúvá és ügyessé teszi". Hangoztatja, hogy lehetőleg minden számottevő irodalmi műnek meg van ez a nevelő hatása. Plutarchos is a remekírók műveit tartja a műveltség eszközei-