Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1910

16 költői emlék, mely a vallásosságot hazafisággal köti össze, Farkas András Cronica de introductione Scytharum in Ungariam et Judeorum de Aegypto c. műve, mely épen ezen fontosságánál fogva kiemelendő. E kor vicairatai és prédikációi közül elég csak néhány fontosabbat olvastatni, annál is inkább, mert nem ritkán a személyes vita hevében egymás mocskolásaiban túl lépik az iskolai jó ízlés határát. Elég jókor van ezt később is megismerni! Annál inkább helyénvaló a protestáns s katholikus énekköltészet gyöngyeiből néhányat bemutatni. Batizi András XLIV. Psalmusa, mely 104 részint önálló, részint fordított sor — Szilády Áron szerint — Batizi költészetének legszebb alkotása; Dévay Biró Mátyás erőteljes, tömör kifejezésekkel telt éneke Az igaz hit által való üdvözülésnek módjáról. A bibliai történetekből is elég egy-kettő. Szépen kiemelhető a vallásos érzés, mely hazafisággal ölelkezik, Tinódinál. A magyarok „szertelenül elbízák magukat, mert nem adának erről Istennek hálákat. Isten azért elfordítá szerencséjüket," — énekli Tinódy a Szögedi veszedelem-ben. Budai Ali basa históriája így végződik: Ezen kérőnk atya úristen tégödet, Kegyösen hallgasd meg hív körösztónyidet, Térítsed meg pogán ellen szerencsénket, Ronts meg s elveszesd az fenő terekeket. Sok dicséretet, hogy tenéked mondhassunk, Az te szent igédben hallgassunk, tanuljunk. Jámbor életünkkel benne mi megtarsunk, Te szent országodban véled összve vigadjunk. A Hadnagyoknak tanúságban is ajánlja a vitézeknek, hogy gyáván meg ne futamodjanak, hanem hívják segítségül az Úristent, ki a benne bízókat soha el nem hagyta. íme, mily szépen egyesül a vallás és hazafiság, e kort jellemző eszme és érzésvilág. Ugyanezt találjuk e kor legnagyobb líriai költőjénél, Balassi Bálintnál, de nála a vallás, hazafiság s más érzelem egyéniségében olvad eggyé. Szép vallásos költeményei: Lelkem mint Noé galambja, melyben Istenhez könyörög, hogy a sors csapásai között el ne hagyja Könyörgés Istenhez stb. A kath. visszahatás még mindig erősen a vallás jegyében indul meg. Mindkét fél teljes fegyverzettel s Dávidként a „Seregek ura" nevében indul harcba. Pázmány mint diadalmas vezér lobogtatja a katholikusok már-már hanyatló zászlaját s viszi diadalról-diadalra. Úgyszólván az ő nagy egyénisége irányítja a kort, mert nagy szellemének nyomát e kor egész művelődéstörténetében megtaláljuk. Mégis