Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1910

6 jelöl ki s igy nagyon egyoldalúvá válik. Volf György 1 panaszkodik a léha, fektelen olvasás miatt és ennek helyes irányítását ajánlja. Pintér Kálmán már 1886-ban 2 fölveti az eszmét: Elég-e az irodalomtörténet tanítására egy esztendő ? Nem elég, mert — szerinte — az előző osztá­lyokban tanultak nem szolgálnak elég erős alapul, magánszorgalomra meg kevésbé számíthatunk. Az eszme kidobatott, megindult felette a küzdelem. Sulcz Endre 3 helyesli az egy évi irodalmi tanítást, mert így több idő jut a stilisztikai, rhetorikai s poétikai tanulmányokra. Természetesen nem helyes elv s a következmények meg is cáfolták. A tanári körök többsége a két év mellett dönt. E nemes, de zavaros polémiákban felhangzik egy tiszta hang, Dengi János hangja 4, mely az irodalmi oktatás mai for­máját talán először szólaltatja meg, midőn kimondja, hogy az irodalmi oktatást mind a nyolc osztályra egyformán ki kell terjeszteni s az I. és Il-ik osztályban Heltai, Komjáthy, Fáy, Czuczor stb. meséit s a magyar mondák költői feldolgozását kell olvastatni. Ugyanezen elvet hangoztatja Körösi Henrik is 5, hozzátéve, hogy az irodalmi olvasmá­nyok vezetését már az első osztályban sem szabad a magyar nyelv tanárának kezéből kivenni. Balogh Péter 0 panaszkodik, hogy keveset olvasunk. Nem elégszik meg a tanterv kijelölte olvasmányokkal, azt szegényesnek találja. Összeállítja az elolvasandó ajánlható műveket, de csak a IV-ik osztálytól kezdve s ez a baja az egyébként érdekes összeállításnak. Szigetvári Iván 7 még a kilenc osztályú középiskolának is híve német mintára, csakhogy az irodalom tanítására minél több idő fordíttassék. Az irodalomtörténeti összefoglalásra feltétlenül két évet tart szükségesnek s folytonos olvastatást az első osztálytól kezdve. Tóth Sándor 8 a nemzeti szellem érvényesítésére s ápolására leginkább megfelelőnek tartja a történelmet és irodalmat. Fontosak — szerinte — az alsó osztályú olvasmányok helyes fejtegetései, mert a fogékony gyermeki lélek itt még minden mellékgondolat nélkül elfogadja a nemzeti ideálokat. Fejleszti az esztétikai érzést is. Cserép József 9 nagyon kétes értékűnek tartja a megbízhatatlan magánolvasmányokat s ajánlja a minél több iskolai olvastatást. Gyulai Ágost 1 0 sürgeti az irodalmi olvas­mányok s különösen az irodalomtörténet tanítása közben nagy sikerrel 1 Az ifjúsági könyvtárak és az ifjúsági irodalom. Tanáregyl. Közi. 1885. 2 A magyar irodalomtörténet tanítása a gimnáziumban. Tanárogyl. Közi. 1886. 9. sz. 3 Tanáregyl. Közi. 1887. 5. sz. 4 Irodalmi oktatás a gimnáziumban. Tanáregyl. Közi. 1888. 5 A magyar nyelv középiskolai tanításáról. Tanáregyl. Közi 1888. 9. sz. 6 A magyar irodalmi magánolvasmányokról Tanáregyl. Közi. XXV. 7 A magyar nyelv az egységes középiskolában. Tanáregyl. Közi. XXV. 8 A magyar géniusz az egységes középiskolában. Tanáregyl. Közi. XXVI. 9 A magyar irodalmi magánolvasmányok kérdéséhez Tanáregyl. Közi. XXVII. 1 0 Eszmék az irodalomtörténeti múzoumról. Tanáregyl. Közi. XXXI.

Next

/
Oldalképek
Tartalom