Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1908

53 mely Seel and-szigetet az Amager-szigettől elválasztja, terül el Kopen­hága: a dánok fővárosa. E két sziget között már maga a természet is kikötőt (Kjöbenhavn) alkot. A kikötővel párhuzamosan a másik oldalon a várost ív alakban három tó veszi körül s közöttük elipsis alakban fekszik a régi és az új város. Az egész városnak négy része van : a most említett régi és új város, Christianshavn és az elővárosok: Vesterbo, Nörrebro, Österbro és Sudby. A kikötőn át hidak kapcsolják össze Christianshavn-ot a régi város­résszel Stockholmmal, melyet a kikötőbe nyíló csatornák vesznek körül. A Slotsholmban volt a királyi vár : Christiansborg, itt van a régi Thor­waldsen-múzeum és a város legszebb épületei közé tartozó : Börze. A régi városrésznek azon részében, amely a Slotsholmon kívül van, találjuk Kopenhágának legnevezetesebb középületeit. Az egész városnak középpontja: a Kongens Nytorv. Nagy, szabad tér ez az új és régi városrész között s a különböző útcák az egyes városrészekkel kötik össze. Közelében van a: City Quartier, a gazdag polgárok lakóhelye. A régi városrésznek legforgalmasabb útcája az: Östergade, amelyen folytatólagosan a városház térre juthatunk, ahol a díszes új épület, a városház emelkedik. Az új városrész a régitől északra keletkezett. Középpontja: a királyi családnak jeleidegi lakóhelye: az Amalienborg, amelyen IX. Keresztélynek második unokája 1905. nov. 18-án VII. Haakon név alatt Norvégia királyává választatott. A várpalota körül foglalnak helyet a legelőkelőbb családok palotái. A régi várfalak lebontásával nagy fejlődést nyertek az elővárosok, melyeknek minden részében sok a fásított terület, az üdülő és szórakozó hely. Maga a város összességében különösebb hatást nem gyakorol ránk sem utcáival, sem népével. A görbe útcákon rendszertelen az építkezés. Népe: a szigetek lakóinak keveréke, s amennyire nyári időben, midőn a lakosság java része fürdőhelyeken van, meg lehet Ítélni, külső alakra: megviselt, A középtermetű férfiak és nők között igen sok a csenevész. A lakosok közé vegyül még nyári időben a sok idegen, különösen németek, akik Kopenhágát kellemes levegője, tengeri fürdői, értékes múzeumai miatt legkönnyebben felkereshetik, mert Porosz­országgal sok s igen jó összeköttetése van. Az útcákon nincs nagy élet és forgalom, mégis élénkké teszi az a sok szaladgáló kerékpár, melyekhez foghatót egyetlen egy nagy városban sem látunk. Mindenki kerékpáron jár, nappal és este kerékpár­erdő között járunk az útcákon s ugyancsak iigyelniök kell a járó­kelőknek, hogy le ne üssék a lábáról. Nagyobb csoportok az útcán csak az esteli órákban képződnek, különösen a városháztéren, a Tivoli és a nemzeti kávéház előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom