Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1908

17 a mi királyunknak, Zsigmondnak, mint német római császárnak szobra is. A berlinieknek azonban a kis szobrok nem igen tetszenek, sokat évelődnek rajtuk és az erdő ezen részét tréfásan babasornak nevezik. Berlinnek legnagyobb fejlődésben lévő külső városrésze : Charlottenburg. Lakosainak száma több 250,000-nél. 1. Frigyes feleségétől, Charlotte Zsófiától vette nevét, aki ezen a. helyen falusi lakot létesített. Akár a Tiergartenen keresztül villanyossal, akár pedig a potzdámi állomás mellett a földalatti közlekedéssel igen könnyen juthatunk e szép városrészbe. Hatalmas palotái külső ízlés, díszítés tekintetében sokkal pompásabbak, mint a belvárosban s ez is mutatja, hogy itt igen sok gazdag ember lakik. A házak előtt ráccsal elkerített virágos kertek, az erkélyeken virágfüzérek díszlenek s a széles, lovaglótérül is használható utcáknak kedves színezetet kölcsönöznek. A virágok szeretete szinte egyik jellemvonása Berlinnek s egyúttal a lélek szép vonását mutatja, mert a virág „a földnek jósága", a jóság „a lélek virága" és aki a virágot szereti, „rossz ember nem lehet." Teljesen újszerű és a mai kor követelményeinek megfelelő utcái közül legnagyobb hatást kelt az Unter den Lindennel egy irányban haladó Bismarck-utca. Ennek berlini szólásmód szerint valamikor egész Párizsig kell nyúlnia. Több nevezetes középülete van. Legtöbben keresik föl az utasok közül a charlottenburgi várpalota mellett lévő kertben emelt mauzeoleumot, ahol III. Frigyes Vilmos és felesége Lujza, úgy szintén I. Vilmos és Auguszta királynő nyugszanak. Fenséges érzelem s meghatottság fogja el az ember lelkét, midőn e helyre belép s csendben áhítattal szemléli végig a műemlékeket. A porosz szellem hódító erejét mutatta be Charlottenburgban közvetlen az állatkert mellett lévő épületben az 1908. évben rendezett hajókiállítás, mellyel kapcsolatos az egyetem mögött elhelyezett tengerészeti múzeum. Óriási hadihajók, torpedók, hajófelszerelések, a hajók szobáinak berendezése s a tengerészettel összefüggő mindennemű tárgy megtekintése után fogalmat alkothatunk a porosz tengerészeiről s a hódító szellemről. II. Vilmos császár a svéd király jelenlétében megnyitván a hajókiállítást, eme nevezetes szavak hangzottak el ajkáról: „Unsere Macht liegt auf dem Wasser", és hogy a jelszó cl ne repüljön s feledésbe ne menjen e nevezetes szavakat megörökítve, olvashattuk a hajókiállítás csarnokában. Ennek rendezésével egyik cél volt: irányt mutatni; a porosz fiúkban kedvet kelteni a tengerészet iránt és közvetve előmozdítani a német hatalom terjeszkedését távoli vidékeken. A tengerészet és gyarmatosítás terén a németek messze vannak az angoloktól, akik iránt irataikban nagy féltékenységet árulnak el. A gyarmatokból bár nincs valami sok hasznuk s úgyszólván ráfizetnek, mindamellett a német lobogó dicsőségéért nem sajnálják az áldozatot. 2