Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1908

Magyarország természeti szépségekben gazdag föld. A regényes Erdély, a kies Balaton, a gyönyörű Tátra és Alduna vetekedik a külföld hasonló helyeivel s bár évről-évre részint egészségi szempontból, részint tanulmányozás céljából mindig többen keresik föl azon szép vidékeit, hol szárnyakat lel a gondolat, táplálékot a kedély, felfrissülést a test- és lélek, azért még mindig csak a kezdetnél vagyunk a külföldhöz viszonyítva. Nem ismerjük műemlékeinket sem, pedig ezek hatalmas nemzeti erőt, tanúságot rejtenek magukban. Egy-egy emlék a múltból, a munkának, a derékségnek, a hazafiúi érdemnek, a nemzeti történelem kiemelkedőbb pontjának oszlopköve. Eszméltet, tanít, nemesít és a lélekbe rajzolódva emeli az egyén nemzeti öntudatát. Első sorban tehát hazánk természeti szépségeit, műemlékeit kell ismernünk. E nemes célt szolgálják a tanuló ifjúság tanulmányi kirándulásai, amelyeknek hasznát mindenki belátja. A mai kor azonban megkívánja még tőlünk, hogy az ország határain túl is nézzünk, a külföldön eszméket, tapasztalatokat szerezzünk, tanulmány tárgyává tegyük a más nemzeteknél művészeti, politikai, kereskedelmi, ipari, iskolai és társadalmi téren félmerülő újabb irányokat s amennyire nemzeti fejlődésünk rovására nem esik, iparkodjunk a hasznosakat értékesíteni. Az ember sok mindent tanul és olvas, ezeknek igazi becse és értéke a lélekre csak akkor lesz, ha közvetetlenül szemléljük és ha megelevenedik lelki szemünk előtt a mult a maga embereivel, törekvéseivel. Ez a hatás lelkünkre maradandó. A nagy természet. Isten legremekebb alkotása gyönyörűséget nyújt, a szemnek s léleknek, szemlélete az istenség nagy gondolatához emel fel bennünket, aki tehát utazásában a hasznost a. kellemessel össze akarja egyeztetni, ezt sem hagyhatja figyelmén kívül. Munka után a tanár ember is testi és lelki fölfrissülést, az új munkához új erőt keres. Igen alkalmasak erre az utazások. Aki