Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1908

55 bonyolítják le a legnagyobb forgalmat. Kereskedelmi flottája négyszáznyolcvanhat hajóból áll, melyek a legtávolabbi földrészekkel közlekednek. Kikötője egyike a világon a legjobbaknak s több részre oszlik. A Kallebostromot északdéli irányban cölöpsor választja el; a seelandi oldalon a kereskedelmi, az amageri oldalon pedig a hadikikötő foglal helyet. Ez utóbbin épültek : a hajógyár s a legnevezetesebb ipargyárak, valamint az arzenál. A hírneves kikötőt tovább fejlesztették és a Freihafen-t (szabad kikötő) 1894-ben nyitották meg. Mindenütt, de különösen élénk az élet a nagy kikötőben, a kiránduló hajók kikötőhelyén: a Havne-Gadeban. mely a Slotsholmtól igen könnyen megközelíthető. Az iparon és kereskedésen kívül a ciánok legnagyobb része őstermeléssel foglalkozik. Ok is mint a svédek leginkább a rozsot és az árpát termesztik. Híres a bornholmi zab, a jiitfőldi rozs, a laalandi búza és a själlandi árpa. A másik, még a földmívelésnél is fontosabb foglalkozási ága a lakosságnak: az állattenyésztés. A lakosság nyelve különbözik a svédekétől, de azért a dán és svéd egymást kölcsönösen megérti s míg a svédeknél csak a művelt osztály egy része beszéli a német és az angol nyelvet, addig Kopenhágában igen sokan tudnak németül, különösen a szállodákban és üzletekben, amihez nagyban hozzájárul az óriási idegenforgalom, különösen Poroszország részéről. A nagy idegenforgalomnak megfelelőleg igen sok Kopenhágában a szálloda, melyekben jutányosán és jól lehet étkezni. Kopenhágai különlegesség számba megy a kitűnő ízű földieper tejfellel s annyi cukorral, amennyi tetszik. Rendkívül nagy adagokban, olcsó pénzen árulják; igen jó még a feketekávéjok, melyet szintén gazdagon szolgálnak fel. A kellemes éghajlati viszonyokon kívül az idegeneket Kopenhágába vonzza a sok becses és gazdag múzeum műkincseivel s gazdag gyűjteményével, amelyek meglepnek bennünket a kis Dánia fővárosában. Megtekintése sok munkát igényel, de nagy szellemi élvezetet is nyújt. Mindjárt a. Prinsens Palaisban elhelyezett nemzeti múzeumnak dán csoport-gyűjteménye az ember ősi életmódját mutatja be északon s különösen Dániában. Eredeti a maga nemében. A középkorra vonatkozó pénzgyűjteménye Európában egyike a leggazdagabbaknak. Ezen nemzeti múzeumnak kiegészítő része a kiváló szépségű frederiksborgi várnak szintén rendkívül gazdag gyűjteménye. A dán királyok műkincs-gyűjteményét a németalföldi renaissance stílusban épített Rosenborg-várpalota rejti magában s az ország műveltségi fejlődését időrendi egymásutánban mutatja be. A chrisztiansborgi királyi képtár és szoborgyüjtemény nagy részét a királyi palota égésekor, 1884-ben megmentették a polgárok és a szépművészeti múzemban (Kunstmuseum) helyezve el újakkal is bővítettek. A németalföldi, olasz,