Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1908

50 dolkodtak. A trollhältani és a többi vízesések kikerülésével a sziklákon keresztül robbantásokkal új csatorna-útat nyitottak, amelyen keresztül hajónk folytatja útját. A társaság leszállva a hajóról a világhírű s Európa egyik legszebb vízesése megtekintésére siet. A hajó mellett szorongott a sok nép, köztük több gyerek, kik kalauznak kínálkoztak. Egyet a sok közül fölfogadva, a messziről dübörgő trollhättani vízesés felé fokozódó kíváncsisággal irányoztuk lépteinket, ahova rövidesen el is jutottunk. Zúgva, rohanva, szikláról-sziklára esve és erejében megnövekedve, bömbölt a vízár előttünk. Képzeljük magunkat két hegyszakadék közé. ahol a töméntelen vízmennyiség 180X00 lóerővel tör előre s fogalmat alkothatunk a felséges természeti tüneményről. A tobzódó s rohanó hullámok előttünk törnek meg a sziklákon s finom cseppjei szétszóródva a levegőben, arcunkat s ruhánkat megnedvesítik. A hullámok most meg ott csillognak a sziklapartokon, majd gyorsan millió s millió gyöngyszemmé olvadva, egyesülnek a zúgó örvénnyel. Mintegy csodálattal lebűvölve tapad oda tekintetünk a kavargó örvényekre, majd ismét a fel-felcsillámló vízoszlopokra, amelyek csodálatos módon, egy pillanat alatt a szemünk előtt képződtek s következő pillanatban villámgyorsasággal elenyésztek. A természet ezen remek alkotásán órákhosszat elgyönyörködött volna szemünk, de időnk kiszabott volt. Felejthetetlen emlékkel távoztunk a csodás szépségű nagy vízeséstől s a hídon átkelve, hegyoldalt útba ejtettük a többi kisebbszerű vízesést. Útközben a folyó jobb partján kiszögellő sziklákon épült szállodák festői szép fekvésére irányult tekintetünk, tövükben, a hegykatlanban rohan a folyó, velük szemben a. túlsó oldalon pedig hegyek emelkednek. A vízesések megtekintése után a fák árnyékában vezető úton megkettőztettük lépteinket s a kitűzött hely felé siettünk, hogy hajónkkal találkozzunk. Hajónk ugyanis, míg mi a trollhättani vízeséseket néztük, az uj csatornán keresztül, melyet Eriksson Nils 1844-ben fejezett be, a sziklák között kanyarulattal tette meg az utat a Göta-Älfig. Az uj csatornában nagyszerű, amint a hajó duzzasztók segítségével harminchárom métert esik s mivel mi hajónknál előbb értünk a csatorna torkolatához, a hegy mellett épült házak között a csatornán lassú csigamászással felénk közeledő hajó különös látványosság volt nekünk. A Göta- és a Trollhätta-csatorna a törhetetlen akaraterő diadalát jelenti, bár a mű nem tökéletes. Jelentékeny közlekedő út nyílt meg vele Svédország közepén keresztül a két tenger között, ha nem is teljesedtek mindazok a szépremények, melyeket Platen ezen víziműúthoz fűzött, sokat lendített a csatorna mentén lévő vidék fölvirágozására. A Göta-csatorna mentén még sokkal nagyobb ipari és kereskedelmi élet fellendülését remélte Platen, mint a minő tényleg