Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1908

36 pereceket, fegyvereket, dísztárgyakat, nyakékeket. A középkor maradványai között a svéd középkor legnevezetesebb fafaragványai, amely sz. Györgyöt a sárkánnyal ábrázolja s a svédeknek a dánokon nyert csatája emlékére készült; az arábiai és byzanti metszéssel díszített drágaköveket, melyeket a harminc éves háborúban hoztak Svédországba; a pompás értékes kövekkel kirakott aranycsattot és ezeréves karéket, melyet az igazgató szerint a tengerből kifogott angolna gyomrában találtak. Az egyik teremben Vasa Gusztáv idejéből összegyűjtött tárgyakat őrzik. A runa-írás emlékeiből több példány van a nemzeti múzeumban. A svédek azt az írásmódot, mely a mi rovásírásunkhoz hasonlít, a parasztoktól tanulták. Az iparművészeti osztályban gazdag gyűjtemény van porcellán-, valamint római és görög edényekből. A nemzeti múzeum festészeti osztályának alapját a XVII. és XVIII. században veti meg Tessin Gusztáv, aki követi minőségben lévén Párisban, innét szerzi az első festményeket a múzem számára. Ezen korból való a francia és hollandi képgyűjtemény, valamint a Rembrandt-féle nagy kép, mely azt a jelenetet ábrázolja, hogy Claudius Civilis mikép szólítja fel a bataviusokat a rómaiak ellen. A nemzeti múzeumnak rendkívül szép képe Matsvsnak Vénus képe és Bouchernek Vénus diadala, Majd Van Dycknek sz. Jeromosa és Rubensnek egy pár eredeti képe a sok másolat között ragadja meg a figyelmet, a külföld legújabb művészetéből a svéd nemzeti múzeumban igen keveset találunk. A svéd festőművészetben a, XVIII. század végén erősen mutatkozik a francia hatás. A svéd festők a maguk kiképzése végett seregesen tódulnak Franciaországba és a francia művészet alapján igyekeztek a nemzeti festészetet megteremteni. Az utóbbi években azonban a svéd festőművészet nemzeti irányban fejlődik s a lényeget a svéd népre s földre helyezik. A stockholmi kastély égése (1697) Höckertnek jeles képe. A királyi palota lépcsőházának falfestményeit az újabb kor jeles művésze : Kronberg Gyula készítette. Szép kép még a nemzeti múzeumben Saul és Dávid és XII. Károly a ravatalon. Legnagyobb festőművészüknek tartják Rosen Gyulát. A nemzeti múzeumban van két kimagasló képe: XIV. Erik és Mansdotter. A színek előkelő választása és a jellemzés nagy művészete sugárzik felénk képeiről. Tiren a lappföldről veszi festményeinek tárgyát s megragadóan állítja elénk alakjait. A nemzeti múzeum festményei között vannak: Liljefors Brúnó és Björke* Oskár művei. Jeles tájképfestő Jenő herceg, aki hogy az ifjúságnál a szépérzéket fejlessze, a középés népiskolák termeinek és lépcsőházainak falára művésztársaival tájképeket festett, A nemzeti múzeum lépcsőbejáratánál Larsson Károly-