Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1904
31 mekbe, melyeket a felhőtlen, a fojtó levegőtől ment családi szentély szerzett meg számukra. De egyéb magánolvasmányok (5.) tekintetében is gondos ellenőrzés ajánlatos. Az iskolai tanulmányokkal kapcsolatosan hamar feléled az ifjúban az olvasás vágya. Az iskola e vágyat nemcsak hogy elnyomni nem törekszik, sőt annak célirányos kielégítéséről az iskolai könyvtárak berendezésével gondoskodik is. Itt az iskola tekintetbe veszi egyrészt a tanuló szellemi fejlettségét, másrészt azt a szempontot, hogy úgy könnyebb szórakoztató, mint komolyabb irodalmi művek is álljanak az ifjúság rendelkezésére. Ámde tapasztalásból tudjuk, hogy sok tanulónál az olvasási vágy túlteng. Ha szellemi tekintetben gyümölcsöző is a szabad időnek olvasásra való fordítása, mégis a túlságba vitt olvasás — nem lévén az pusztán üdülés, hanem a szellemi munkálkodás folytatása — minden válogatás nélkül a tartalomban, az okszerű eljárást szem elől tévesztve, testre-lélekre inkább káros, mint hasznos következésű. Inkább semmit se olvasson a tanuló, mintsem a megengedett források kikerülésével halomszámra gyűjtsön maga köré nem neki való olvasmányokat. Ha gyermek vagy ifjú ellenőrzés hiánya miatt csak úgy falja a mindenféle regényt, izgató elbeszéléseket, kétes tartalmú regényeket és meséket, hogy éjjelt is nappallá téve görnyed asztala mellett: mi más haszna lesz túlságba hajtott erőlködésének, mint beteges idegrendszer, valósággal elvadult fantázia, mely lelkét áimodozóvá, komoly munkára képtelenné, testét pedig kimerültté teszi. Hiába tette a divat a regényt ifjúsági olvasmánnyá, Ruskin „az eszeveszettség forrásának" nevezi; s „a legjobb regény is ártalmas, ha izgalmával az élet rendes folyását érdektelenné teszi, s beteges szomjat nevel oly jelenetek iránt, melyek minket soha tettre nem hívnak." Minthogy az olvasás szertelen mohóságával rendszerint kapcsolatos a megszabott iskolai kötelesség elhanyagolása is, s az iskolának csak kevés alkalma van a tanulók magánolvasmányait ellenőrizni, magoknak a szülőknek kell szigorúan őrködni, hogy a gyermek a kellő mértéket túl ne lépje s ne kerüljön a kezébe olyan könyv, melyet magok is nem olvastak s melynek tartalma nemcsak szórakoztató, de értelemfejlesztő és léleknemesítö is. A szülők tájékoztatására e tekintetben melegen ajánlható az a tanulmány, mely intézetünk 1901 — 1902. tanévi értesítőjében olvasható. 1 Itt csak egy pontot idézek, mely általánosságban körvonalozza a követendő eljárást : „Összegezve a magánolvasmányok tárgyi szempontból való kiválasztását, végeredményben azt mondhatjuk, hogy bármilyen tárgyú ifjúsági olvasmánytól meg kell kívánnunk, hogy mindig az erkölcsi világrend győzelmeit tükrözze vissza : a jó vegye el jutalmát, a gonosz büntetését. Mert egyedül az erkölcsi igazságszolgáltatás nyugtatja meg az olvasó fiatal lelkét. 1 A magánolvasmányok fontossága ós házi ellenőrzése. Irta : Divényi Gyula.
