Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1904
23 — akik sohasem láttak épületest és tisztességest otthonukban, az isko'ába való belépés alkalmával a ferdeségek és hibák, hogy ne mondjuk bűnök valóságos bazárját viszik a romlatlan szívű s a még nem mételyezett gyermekek közé . . . Aki példát akar, kísérj e figyelemmel az ilyen szánalomra mélló család tagjainak a viselt dolgait és bőven talál, ha ugyan nem megy el e kedve már az első, második megfigyelés után stb. A családi életben a nőnek főkép az érzelmi, a férfinak pedig az értelmi rész jutott. Amaz viszi a tulajdonképeni nevelő-, emez az ellenőrző tekintély szerepét. A jó családnak lelke az anya. S talán nem mondunk nagyot, ha azt állítjuk, hogy Isten után leginkább az anyák kezébe van letéve az emberiség és államok sorsa. Az okos anyának még az ifjú, sőt a nagykorú gyermekre is hatalmas befolyása van; mert ha az anya olyan, minőnek lennie kell, gyakran visszatartja az ifjiít és nagykorút olyasmitől, mi ellen a komolyabb apa hiába harcolna ; és sokszor ráveszi gyermekét annak cselekvésére, mire az apa nem birná rávenni; de amikor majdnem teremtő erővel bír, az a gyermek első korszaka ... A természet nőkre bízta nemünk fentartását, nemcsak, hanem magasabb művelődését, különösen szívképzését is a nő kezeibe tette ... Az anyák befolyása kiszámíthatatlan : nagyrészt nemcsak a test- és nedvalkat, hanem a szellem állapotai is átszállanak rólok a gyermekekre. A gondolkodás rendszere kizárólagosan az anya által indul fejlődésnek ; az anya érzelemvilága kihat a gyermeknek egész jövendőjére ; az anyának nemes vagy nemtelen ösztönei ilyen vagy olyan irányba terelik a gyermek akaratát. Nem is lehet máskép. „Mert hiszen az anya legközelebb, legbensőbb rokonságban áll gyermekével; a folytonos együttlét, a gyermeki éber ösztönökkel találkozó példa, az anya és gyermeke lelkének rejtélyes összeköttetése, még maga az anyát környező lég által is mennyi elem száll a gyermekbe, mint képzi azt s ad irányt egész lényének! . . . Igazán elmondhatni: ami magad vagy, anya, többé-kevésbbé azzá leszen gyermeked is; ha bensőd zilált, nyers, rút indulatok és szenvedélyek tanyája : akkor gyermekedben képmásodat fogod látni ; ha pedig csak felét birod is ama tulajdonoknak, melyek mint feleséget, asszonyt és anyát ékesítették Kölcsey Celestináját: akkor örvendhetsz — magzatod lelki szépsége hosszúra fogja terjeszteni életedet. Jól mondja J. Paul: „A katona katonásan, a költő költőiesen, az istentudományokkal foglalkozó istenfélelemben, — s csak az anya fog nevelni emberiesen. Mert csak az asszony az, kinek semmi mást nem kell magában kifejteni, mint a tisztán emberit; a nőben, mint az eolhárfán, egy húr sem uralkodik a többi fölött, hanem hangjainak dallama összhangzásból ered és oda tér vissza.'" Ellenben az apán tanulja meg a gyermek a tekintélyt tisztelni, a jog és jogtalanság közt különbséget tenni. 1 i L. Lubrich II. 516. és köv. I.
