Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1904

18 IV. Erkölcsi nevelés. Eszközei. Az öröm érzete. Az emóciók fékezése. Rokonszenv. Az iskolai társas élet. Az élet iskolája. Különösen az erkölcsi nevelés terén fontos az, amit már fentebb is érintettünk, hogy t. i. az elméleti oktatásra szánt időn kívül hol, kikkel és milyen körülmények között érintkezik a növendék, hogyan érvényesíti szellemi ismereteit, milyen és mekkora szerepre vállalkozhatik abban a körben, hová kora és helyzete juttatta, végre milyenek lehetnek szórakozásai és mulatságai. Erkölcsi világunk kialakulásának indító eszközei: az érzelmek, vágyak, hajlamok, szenvedélyek és az akarat. Ami bennünk — úgymond Felméri

1 — a legjobb és legmagasabb, azaz igazán emberi : az mind érzelmeinkkel ós hajlamainkkal van kapcsolatban. Az érzelem erkölcsi életünknek az, ami a vér a testnek: termőföldje a jónak és gonosznak. Vérből alakulnak a különböző idomú szervek és testrészek, az érzelmekben fogamzanak meg a legmagasabb erények és legaljasabb bűnök. A nemtelen érzelmek földjén teremnek a gonosztevők, önzők, a fösvények: a Macbethek, a III. Richárdok, a Harpagonok, a Jágók és a nemes érzelmekből alakulnak a nagy hazafiak és emberbarátok : a Washingtonok, a Sokratesek, a Hunyady Jánosok és Mátyások, a Széchenyi Istvánok és Deák Ferencek. A jellem, az érzelmek, a vágyak, emóciók talaján épül lel s e részben az érzelmek tnívelése az erkölcsi nevelés egyik iskolája. Ezek azok, amelyek lelki életünkben a szívvilágát alkotják. A szív az, mely életet és színt kölcsönöz gondolatainknak, melyek nélkül azok színtelenek és élettelenek volnának; benne öröm és fájdalom váltakoznak. A gyermekkorban akkor találtuk el a leghelyesebb nevelési irányt, ha benne a gyermek minél több örömnek és minél kevesebb fájdalomnak a részese. „Az öröm akárhány esetben oka vagy szerzője a hajlamnak. A gyermek szereti anyját azokért az örömökért, melyeket neki szerzett s melyek1 L. művének 531. 1.