Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1903

áí Ezeket a szabályokat aztán, de különösen azokat, melyek az Isten s a lilásra vonatkoztak kőbe metszve vagy papirosra írva közszemlére állították , hogy azok mindnyájok közös tulajdonai legyenek. Mások különösen az írás mesterségének nagyobb elterjedése után ijnyvekbe foglalták az állam vallásos nézeteit s így tanították a gyerekekkel agy ezeket olvasva tanultak belőlök a felnőttek. A vallásos nevelést illetőleg az ókor népei közül — jóllehet kétség em férhet hozzá, hogy ami volt, vallásos volt — legtöbbet tettek a zsidók, iszen az ókor összes törvényhozói közül egyedül Mózes az, aki nemzetének ^yetemes tanításáról is gondoskodott. Szabályokat a vallásos nevelésre az ószövetségi szentírásban is találatunk, melyek útmutatókul szolgáltak a szülőknek és tanítóknak. Ez útbafazítások és szabályok korántsem képeznek valamely rendszeres egészet, anem csak neveléstani töredékek gyanánt tekinthetők, melyeket az Isten zellemétől áthatott jámbor férfiak, próféták, az idő, kor, viszonyok és körűllényekhez képest hirdettek, ajánltak vagy épen parancsoltak. Matatias pl. így szól halálos ágyán fiaihoz : „Most azért, ó fiaim, legyetek uzgó oltalmazói a törvénynek és lelketeket adjátok az atyáitok szövetségéért s emlékezzetek meg az atyák dolgairól, melyeket cselekedtek az ő idejekben s nagy dicsőséget vesztek és örök nevet. József az ő szorongattatásának dején, megőrizte a parancsolatot és ura lett Egyiptusnak, Finess, a mi atyánk iuzgó lévén az Istenhez, az örök papságnak szövetségét nyerte ... És így gondolkozzatok nemzetségről-nemzetségre: mert senki, aki ő benne bízik, neg nem erőtelenül.«

1 Tóbiás Szalmanasszár király udvarában tanítja hitsorsosait az Isten tör'ényének megtartására s midőn azok mégis az arany borjut mennek imádni: Jeruzsálembe mégyen vala az Úr templomába és ott imádja vala Izraelnak irát, Istenét«.

2 E tanításoknak aztán meg is volt a maguk hatása, amint azt az öt vflachabaeus testvér s a zsidók magatartásából tudjuk. Mindezeknél azonban fölségesebbek Mózes tanításai, különösen a tízparancsolat, mely még ma is a keresztény vallásos nevelésben elsőrendű Szerepet játszik. Azonban a régi zsidók nemcsak az életből és a szentiratokból tanulhatták meg a vallásosságot, hanem magán és nyilvános iskolákban is egyaránt iagy súlyt fektettek ennek a tanítására. Ugyanis a nevelés legfontosabb és egszigorubb része a zsidóknál a vallási kiképzés volt. Az atya már otthon Íanítgatta gyermekét Mózes törvényeire s az ős vallás alapigazságaira, ha azonban alaposabb kiképzésben akarta részesíteni vagy egy nevelőt tartott mellette, aki abban a korban a zsidóknál épen úgy, mint más népeknél 1 Káldi György, Szent Biblia : Machabaeusok 1. 49—70. - U. o. Tóbiás I. rész, 15.