Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1903

24 hanem még a lehetőségét is kiakarják küszöbölni annak, hogy valamiképen a vallásosság érzelme gyökeret verjen bennük ! Saját hibás meggyőződésüket idejekorán ráakarják erőszakolni kiskorú gyermekeikre s ezért ellentétbe helyezkednek az iskola elöljáróival s így magával a fönnálló állami törvényekkel is. Ilyen körülmények között aztán kétszeresen hangsúlyoznunk kell, hogy vallásos oktatás az iskolában necsak hogy egyáltalában legyen, hanem hogy az minél jobb és minél intenzívebb legyen. Végezetül szavaim igazságának támogatására felemlítek egy parlamenti jelenetet, mc;ly Lajos Fülöp francia király idejében folyt le, midőn a forradalmi kormány aziránt terjesztett javaslatot a képviselőház elé, hogy a vallásoktatás az állami iskolákból kitiltassek. tzen javasfäf ellen lelkeit egy őszhajú tajíasztalt tisztviselő és a következőket mondta : »Tisztelt uraim ! Engedjék meg, hogy mielőtt szavazó lapomat beadnám, egy történetet beszéljek el, melynek közelebb magam valék szemtanúja. Ismertem egy nemes származású, gazdag családapát, aki azonban szörnyii szerencsétlenné lett. O Voltaire iskolájában nyervén kiképezését, nem engedte meg, hogy gyerekei csak legkisebb vallásoktatásban is részesüljenek. Ennek folytán fájdalmasan kellett látnia, hogy legidősebb fia, aki minden vagyonát elpocsékolta és a legcégéresebb gonoszságokat követte el, vérpadon végezte életét. Leánya közmegvetés tárgya lett. Másik fia, aki kicsapongásai következtében csontvázzá aszalódott, betört atyja házába s öreg atyját iszonyú káromkodások között hajánál fogva az utcára hurcolta. Pár hónap előtt láttam e szerencsétlen atyát Clarentonban, az őrültek házában, ahol, midőn tiszta percei megjó'nek vala, önmagát vádolá gyermekei gonoszsága és halála miatt s ezalatt szívszaggató siránkozást vitt végbe! Uraim, nem mondok többet. Szavazzanak önök e javaslatra, ha van hozzá bátorságuk ! Egyik ellenségünk mondá ama rettentő intést, melyet ajánlok önök figyelmébe. Mindazon szülök, kik gyermekeiket vallástalan iskolákba küldik, megérdemlik, hogy fenyítő törvényszék elé állíttassanak és a legszigorúbb vizsgálat indíttassák ellenük.«

1 Ha annyire szükséges a vallásos oktatás az iskolákban, nézzük már most kik teljesítik ezen hivatást? A hitoktatók, rendszerint az egyház szolgái, papok. Eló'készületök, tanultságuknál fogva nekik van hozzá legtöbb joguk, Krisztus urunk parancsa következtében pedig legfőbb kötelességük. Az »Elmenvén tanítsatok minden nemzeteket, megkeresztelvén őket, az Atyának a Fiúnak és a Szentléleknek nevében« szózata kell, hogy folytonosan fülébe csengjen az egyház minden hű szolgájának. Az egyházat illeti tehát első sorban az ifjúság vallásos nevelése, úgy, hogy e tekintetben a szülők is az egyháznak »maga a természet által megjelölt és bizonyos értelemben elmozdíthatatlan megbízottjainak tekintendők.«

2 1 Répássy János : Az iskola porából. 57. I. 3 Cathrein : Erkölcsbölcselet. II. 561.