Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1902

4 A komor felhők úgyis oszladozni kezdenek már; a visszahatás nem maradhat el! Valóban találóan mondta Nagyvárad boldogult tudós bíborosa, hogy előbb-utóbb találkozni fognak okos emberek, a kik közelebbről fogják megnézni azokat a nagyhangú frázisokat, a miket az istentelenek az emberek közé dobnak és azt fogják találni, hogy üresek, hogy borzasztó üresek; akadni fognak éles, tiszta látású elmék, a kik belátják majd, hogy a fmom nevelés és művészet, a széleskörű tudomány csak nagyon kis részben van az ellenkező tábor oldalán. És mintha az előjelekből olvasott volna! A leg­újabb idők eseményeinek adatai bizonyítják, hogy a vallásosság és erkölcsi­ség terén az életben csak úgy, mint a család- és társadalomban érezhető föllendülés tapasztalható! Nem az álhumanizmus, de a tiszta vallásosság szeretetének kifolyásaként mindenütt egyletek, társulatok alakulnak nyo­morult és szenvedő embertársaink gyámolítására, felsegélyezésére ; elhatott az áramlat a családi szentélyig, a hol már sokkal nagyobb buzgósággal csepegtetik a fogékony gyermeki kebelbe a vallásos áhítatot, tanítják meg a gőgicsélő ajkakat az Úr imádságára s szoktatják példa és odaadás által az isteni tisztelet magasztosságának, bensőségének minél tökéletesebb csodá­latára ; az iskolai főhatóságok pedig minden vallásfelekezeteknél új rend­szereket dolgoznak ki a hittan tanításának minél eredményesebbé tételére! Különösen ez utóbbi körülmény keltette fel bennem a gondolatot, hogy nevezetesen a szülőkhöz intézzem soraimat. Lássák, figyeljék meg a szülők, mit kell nekik otthon tenniök és mily módon iparkodunk mi a vallást és erkölcsöt beleoltani az ifjúság lelkébe. Végtelen örömömre szolgálna, ha a szülők, kik az élet rögös pályáján örömüket úgy, mint bánatukat megosztják egymással, gyermekeik neve­lésében is közös és kölcsönös buzgósággal járván' el, szavaim által arra buzdulnának, hogy jó és szelíd erkölcsökben neveljék fel gyermekeiket; mert így egykor Isten mennyei birodalmában őket ismét sziveikhez ölelhetik. A tanuló ifjúság pedig jó viseletével, szorgalmával és szelídségével segítse előmozdítani szüleinek iparkodását; hiszen az ifjúság vidám és. reményekkel telve lépve a világba, lelkiismeretéhez nagyritkán hütelen! Az a vallásosság, a mit a családban és iskolában nyer, őrizze meg csendes­boldogságát az élet nehéz küzdelmeiben; e vallásosságból merítsen erőt s, vigasztalást a szomorúság és megpróbáltatás keserű perceiben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom