Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1900

38 f azon kunyhótól kapták, melyet az épülő templom mellé emeltek, hogy az egyrészt műhelyül, másrészt gyülekező helyül szolgáljon. E testületeket maguk a szerzetesek vezették, szabályokkal látták el, a császárok és a pápák megerősítették, majd, szabadalmakkal ellátva, tekintélyes társaságokká emelték. Ilyen építőkunyhók közt leghíresebb volt a kölni, utána a strassburgi, a bécsi és a zürichi. Tévedés volna azonban ezektől származtatni a szabadkőmíveseket, vagy akármiféle kapcsolatba hozni azokkal. Ez a középkori czéhrendszernek egy alakja volt. Voltak mestereik, szónokaik, (biztató felügyelők) és legényeik. Mindenki a közös czél érdekében áldozta föl erejét és tehetségét. A czél, az egyöntetű munka s a vallásos élet. Egész berendezése a szerzetes élet mintájára történt. Saját védőszentjük volt, kinek évfordulóját fényesen megünnepelték. Képe a társaság oltárán volt elhelyezve, majd a czéh zászlaján ékeskedett. Voltak lelkiatyáik, kiknek főföladata vala a szegények, özvegyek, árvák gyámolítása, az elhalt tagtársak lelkiüdveért tartott gyászmisemondás, azok árváinak gondozása s az idegenek szívélyes megvendégelése. Ők őrizték a társulat ládáját, pecsétjét és irományait. Szép, tiszta, keresztény életet éltek. Becsületesek és őszinték valának. Jelszavuk ez vala: „Az építő-kunyhóknak oly tisztáknak kell lenniök, mintha azokat galambok alkották volna." Üdvözlő szólamuk: „Dicsértessék a Jézus Krisztus." De multak az idők, változtak az emberek, változtak az erkölcsök. A keresztény szellem lassankint eltűnt a kunyhókból, megfeledkeztek régi szervezetükről, szigorú szabályaikról s ezzel a Társulat bomlása együtt járt. Megmaradt a név, az üres formaság, a lényeg megszűnt, lassan a név is. A híres kölni építő-kunyhó remeke, a dóin, annak a székesegyháznak helyén épült, melyet Hildebold érsek emelt 814-ben. E székesegyházat 1248-ban valószínűleg tűzvész pusztította, de ugyanez évben már megkezdették újjáépítését s folytatták 632 esztendőn keresztül, míg végre 1880-ban aug. 14-én a legnagyobb ünnepélyességgel megerősítették a második keresztvirágot is s az építés befejeztetett. Riele Gellértről mondják, hogy ő volt a templom első tervezője és építője. Mintául az amiensi székesegyházat választotta. Az építést a szentélylyel kezdte s 1322-ben be is fejezte. Ekkor tették le itt a három szent király csontjait, melyeket Barbarossa Frigyes adományozott a régi székesegyháznak 1162-ben. Az építés lassan haladt. Véres harczok emésztik Köln erejét, gazdagságát. 1447-ben a déli torony 50 m. magas, de most teljesen megakad az építkezés. Mondhatni, hogy a XVI—XIX. századig uj követ nem raknak reá, a régi omlik, csaknem rommá lett az egész. A franczia forradalom hadai kirabolják s magtárul használják s 1801-ben már el akarják árverezni az egész épületanyagot. A nyugalmat teremtő párisi béke javított a helyzeten. A régi lelkesedés visszatért. III.