Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1900

15 jában semmi más, csak egyedül az evangélium tana tartotta meg. Ezért a sok jóért azután a magyar nemzet szívéből is fölfakad a hála érzete. Hunyadi János V. Miklós pápához ekkép ír: „a mint vagyunk és állunk, főleg az apostoli szék befolyá­sának köszönhetjük" és a pozsonyi országgyűlés rendei 1596. márcz. 17-én szintén sietnek őszinte hálájukat a vett jókért az apostoli széknek kifejezni. Íme a kereszténység hatása nemze­tünkre, magyar hazánkra. A nemzetet egyének alkotják, a kiket rokon szokások, szent érzelmek, nemzeti tradicziók fűznek együvé. Nagyon tökéletlen volna azon intézmény, a mely e nemzetet csak mint nagy testet tudná boldogítani, egyes tagjait pedig nem volna képes az üdvösség révéhez vezetni. De hiszen az egyház czélja az emberek boldogítása, leikök megzavart nyugalmának helyreállí­tása, a mely egyszersmind korunk égető kérdése. Mint Dante poklának előcsarnokában, a hol a kavargó szél magával sodorja az összezavart lelkeket, olyan fejveszteség uralkodik a társada­lomban minden téren. Az egyház a vergődő emberiség elé állítja az üdvösség eszközét, minden sebre tud balzsamot, minden társadalmi betegségre orvosságot. Magasztalja az önmegtagadást, a türelmet. Hirdeti a jótétemény isteni érdemét és gyakorolja a humanizmust. Ellensége az emberi méltóságot lealázó rabszolga­kereskedésnek. Művészek, költők, tudósok tőle nyerik isteni ihle­tüket s alkotják halhatatlan remekmüveiket. Sz. Péter temploma Rómában, sz. Pálé Londonban, a román stilü jáki templom, a gótikus kassai dóm, az esztergomi bazilika, mint az építészet remei az egyház talajából nőttek ki. Ráfáel Átváltozásán, Michel Angeló hatalmas Mózesén, vagy megindító Pietáján, Munkácsy remek képein láthatod mit tett az egyház a művészetekért. Bossue, Massillon, Bourdaloue, Pázmány beszédei az ékesszólás remekei. Avagy említsem Chateaubrianddal azt a férfiút, a kinek neve túl­ragyog időn és enyészeten, a kinek történetét a bölcsészek olvasván, könyeztek. Az igénytelen férfiúnak Paulai sz. Vinczének, a Lelencz­házak, Koldusápoló-intézetek a Szeretet-testvériilete megalapí­tójának érdemeit nem hirdeti a világ, de könyeivel hallgatagon áldja és magasztalja az egész szenvedő emberiség. Európa több

Next

/
Oldalképek
Tartalom