Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1900

13 Szereti eszméjének legönfeláldozóbb harczosait a szerzete­seket, a kik jelmondatukhoz: „Cruce et aratro" (kereszttel és ekével) híven, mint Phidias a durva anyagból remekművet, a műveletlen, pogány magyarból müveit, keresztény nemzetet terem­tenek. Fölkeresi a nemzet első oktatóinak iskoláit, szívesen hall­gatja előadásaikat. Mert nemzetünk első tanítói kizárólag szer­zetes papok voltak. Kolostoruk mellett ott húzódott meg szeré­nyen az iskola, a nemzeti műveltségnek most még szerény vára és halványan pislogó mécse. Falai között az egyik ékesszólá­sával, a másik a tanítás küzdelmes munkájával buzgólkodik a nemzeti műveltség alapját építgetni. Azért is erre vonatkozólag nagyon találóan jegyzi meg a hazai és külföldi iskoláztatásunknak szorgalmas kutatója : „A keresztény egyház hü őrszellem gyanánt virrasztott mindenha a magyar nemzet sorsa felett, s mint az első keresztény századokban a tudomány kizárólagos menhelye és ápolója, a nemzet szellemi művelődését s ezzel önérzetét saját tagjai által vezette, nem volt időszak, a melyben hathatós gondot ne fordított volna azon intézetek létesítésére, a melyekből a nemzeti művelődés, az egyetlen biztos alapja nemzeti létünknek csörgedezik." (Vass József: Hazai és külföldi iskolázás az Árpád­korszak alatt. Pest, 1862. 29. 1.) S míg kulturális intézkedéseivel a nemzet értelmiségét emeli, a külföldön tett alapítványaival közelebb hozza az európai tár­sadalomhoz. Jeruzsálem és Ravenna kolostora, Konstantinápoly temploma, Róma káptalana mind megannyi kapocs volt a kül­föld s a nemzet fiai között s a külfölddel való érintkezés kiemeli a nemzetet elszigeteltségéből. A duló csaták után ime előttünk az apostoli lelkületű király, az igazi nagy honalapító,a kinek békés intézkedéseivel szerzett érdemei örökre halhatatlanok a magyar nemzet történetében. Nem csoda, ha halálakor „a magyarok kobza rögtön siralommá változott . . . ifjak és szüzek három esztendeig tánczba nem eredtenek" (Szabó Károly. Kézai Simon mester Magyar Krónikája. Pest, 1862. 60. 1.) Utódai elviszik a hit világosságát a pogány kunok közé s rendezik az egyház ügyeit Horvátországban. A többiek sorából különösen a daliás sz. Lászlónak fenséges alakja emelkedik ki,

Next

/
Oldalképek
Tartalom