Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

S3 Bornemisza evangeliumi magyarázatainak már mind az öt része elkészül 1579-ig, míg Telegdi 1580-ban nyomatja ki harmadik és utolsó kötetét feleletül és kiáltó ellentétül ellenfele magyarázataira. Ha Bornemisza végig magyarázta az evangéliumokat, hogy ne maradjanak hátra hívei, megteszi ugyanezt Telegdi is. A három vaskos kötet közül az első tartalmazza a vasárnapi evangéliumokat adventtől húsvétig, egy néliány ünnepnek evangéliumával és az oltáriszentségíől szóló három prédikáczióval együtt. A másik húsvéttól kezdve adventig a vasárnapi evangéliumokat és egynéhány ünnep evangéliumát fejtegeti. A harmadik a szentek ünnepén olvastatni szokott evangéliumokkal foglalkozik. A czímlapján ezen idézet van: „Meg nem hamisítjuk az Istennek igéjét, hanem az igazságnak kijelentésével ajánljuk magunkat minden embernek lelkiismereténél az Isten előtt." A postillák felölelik a kor összes irányát. Telegdi első sorban a hivők lelki üdvén munkálkodik s helylyel-közzel ki-ki tér a prédikátorok tanítására ós védelmezi velők szemben álláspontját. Bornemisza postilláiban elemző módon, népies nyelvezettel minél több tárgyról szól, hasonlóan tesz Telegdi is. Ellenfele az evangéliumok magyarázatánál először felveszi a napi evangéliumot és epistolát, majd kifejti mindkettőnek rövid értelmét, csak ezek után következik a t.iúajdonképeni beszúd, az evangélium nyíltabb magyarázata ós a beszéd végén külön pont alá sorolja a tanúságokat. Telegdi is így jár el, de felosztásában már egyszerűsít, mert ő csak az evangéliumot veszi fel, ezt magyarázza is, az epistolát és értelmezését pedig elhagyja. A beszéd tárgya három részre oszlik nála és a tanúság nem tesz külön pontot. Beszédei többnyire erkölcstani prédikácziók. Van köztük több hitágazati és szertartástani beszéd is. Hogy sok mindenre kitérhessen, a beszéd paraenetikus faját választotta. És mert neki is, épen úgy mint ellenfelének czélja a szentíráshoz való hű ragaszkodást kimutatni, gyakori náluk és néha lapokra terjed a sok idézés, az egyházatyákra ós apostolokra való hivatkozás. Ezen törekvésük a nyelvet megrontja és a beszéd kerekdedségét megzavarja. Telegdi evangeliumi magyarázata szerint azért hatalmasodott el rajtunk a pogány ellenség, mert a régi keresztény egyháznak tudományát megutáltuk. Azért sújt bennünket a hatalmas Isten boszúálló keze, mert nincsenek istenfélő embereink. A főnepek annyira elmerültek a bűnben, hogy semmi jót ember tőlük nem hallhat. Mind az asztaloknál, mind kamarájukba, mind úton, mind házaknál csak az Istent boszantó undokságok származnak szájukból. Régente az uraknak udvaruk tisztességnek, emberségnek és jóságos cseledeteknek iskolája volt. Most mit tanulnak — szégyen mondani! A míves népeknél és műhelyekbe az ember ha bemegy, rágalmazásoknál, gonosz beszédeknél és sok éktelenségtől egyebot nem hall. Most igen keveset látunk Isten szerint való férfiút, mert nagy része az embereknek teljesen elszakadt az Istennek gyümölcsöző kertjétől. A papok Krisztus szolgái ugyan, de csak névleg, mert mindenre van gondjuk, csak a kötelességre nem. Az új hit követői támadnak bennünket, pedig másban 6*