Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

81 Pécsi püspökké történt kineveztetésekor több rendbeli kitüntetések érték.. II. Rudolf 1579-ben királyi tanácsossá nevezi ki hű emberét; nagyon természetesen ez a kitüntetés csak közeiebi) hozta Telegdit Rudolfhoz. A salariatus czímen élvezett jövedelem, melyet sok esetben folyamodással kénytelen előre felvenni, bizonysága szűkes anyagi viszonyainak és vele szemben a király jóindulatának. A király hivatkozva Telegdinek a dynasztia iránt tanúsított hűségére, eleget tesz kérésének.

1 A tanácsosi czím évenkint háromezer forintot hozott neki, de tekintve a nyomtatás költségeit, rokonai felsegélését, a pécsi püspöki szék sivár állapotát, anyagi helyzete kedvezőtlen volt. Ezen is segít Rudolf s 1579-ben a Zága falut, a tizeden kívül, minden megfelelő járulékkal neki adományozza. A haszonélvezés joga azonban felerészben Zelemérit, az esztergomi főegyházmegye jószágkormányzóját illette meg, azonkívül Telegdi a tized kárpótlására a főegyházmegyétől nyolczszáz forintot kap.

2 Anyagi helyzetének javulásával karöltve jár egyházi hatalmának növekedése is. Ezen évtől kezdve kiváltságos joga van kisebb jövedelmű kanoniákat, kápolnák és oltárok javadalmait az arra érdemes egyházi embereknek saját tetszése szerint adományozni.

3 Irodalmi munkássága is, mely eddig javarészben a hivők lelki szükségleteinek kielégítésére vonatkozott, növekedő félben van és 1580-ban eléri tetőpontját. Ebben az évben gyors egymásutánban négy munkát ad ki: Ordinárius officii divin i-t latin nyelven, az Evangéliumi magyarázatok barin a d i k rész é-t. Kibocsátja két gyakorlott vitatkozó tehetségről tanúskodó munkáját, melyek közül az egyik: Rövid írás, melyben megbizonyíttati k, hogy a pápa nem Antichrisztus, de azok, kik űtet annak nevezik, az Antichrisztusnak tagjai. A másik pedig: Telegdi Miklós pécsi püspöknek Felelete Bornemisza Péter Fejtegetés czímű könyvére. Az elsőben általában a protestánsokra vág, a másikban pedig Bornemiszára s neki a Semptéről szégyenszemre eltávozó rossz szomszédnak most három év után adja meg a választ. Egy év múlva elkészül a harmadik és utolsó vitatkozó munkája is. Czíme ez : Egy néhány jeles okai, melyekért nem veheti és nem akarja venni Luther Mártonnak és maradékának tudományát. 1581. A XVI. században Magyarországon az erkölcsi lazulás nagy tért hódított. Főurak és „áros népek" egyaránt mélyen sülyednek a bűnben. Az általános romlottság között bűbájosság, babona, ördöngösség szállotta meg a lelkeket; a kor felfogása alapján Bornemisza az ördög egész leírását adja, a poklot pedig vergiliusi ecsettel színezi ki : „Nyerítő, felrugó és harapó kemény állatok azok. Fejeiken arany szabású koronák valának, arczok, emberhajok olyan, mint az asz1 Nemzeti muzeumi levéltár. 1 Országos levéltár. 1579. Neoregestrata acta. 3 Országos lévéltár. Liber regius. 0