Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

67 Verancsics elhunyta után az egyházban elrémítő állapotok voltak. Felszen­telt püspök, ki jogosítva lett volna papokat felavatni, csak kettő volt: Draskovics •György és Bornemisza Pál. Verancsics már nem tudott zsinatot tartani ; ez a tény már maga is mutatja az idők jelét. Az országban a főurak zsarolása mái­olyan fokra hágott, hogy az országúton támadták meg a népeket s ha a meg­támadottak más vallásúak voltak, mint a támadók, kegyetlenül kirabolták őket. Ezen visszaélés ellen Miksa az 1554-iki országgyűlésen hevesen kikelt. Az ellenséges áramlatok miatt az esztergomi egyházmegyében Miksa ural­kodásakor már csak száz plébános, harmincz apát és ugyanannyi esperes volt. Verancsics birtokára és hagyatékára a fiscus azonnal reátette a kezét és minden prímási telket lefoglalt. Telegdi alig talált utána valami pénzt és az esztergomi káptalannak az infiúát és pásztorbotot kellett eladnia, hogy az érsek nevét tisztázhassa. 1 Verancsics ugyanis részint utazásai, részint bőkezűsége miatt eladósodott. A püspöki székek ez idő szerint betöltetlenek s az egyházi javak zsákmány tárgyai. De hadd beszéljen itt Katona, a nagytudományú történetíró, ki nagy művében lerajzolja, milyen elszomorítók voltak 1573-ban az egyházállapotok. 2 Esztergomot, Magyarország várát és az egyházi javadalom nagy részét a török birja, jövedelmet csak a tized és néhány még meglevő villa szolgáltat. A kápta­lan Nagyszombatban van, a hol Telegdi, a helyettes, a király neve és tekintélyé­vel az egyházat igazgatja. Az egri egyházmegye mentes a töröktől. A váczi teljesen a török kezében van, de mégis az egyházmegye évenkint ötszáz forintot fizet főpásztorának. A nyitrait is nagyobb részt a török tartja markában. Jöve­delme évenkint négyezer forintra rug. A pécsi egyházmegye teljesen a töröké. A veszprémi püspökség mindenik között a legszegényebb s legnagyobb részt a török birja, székhelye pedig épenséggel nincsen. A győrinek van még néhány városa és villája, jövedelme tizenkétezer, harmadrésze felett a török parancsol. A kalocsait, a váradit, a gyulafehérvárit, a vidniczait, a boszniait a török elfog­lalta s csak a czímök létezik, a csanádi szintén a töröké. A sirmiai még tisztán áll, de már az erdélyit a világiak foglalták el és lerombolták. A zágrábinak jöve­delme nem rug ezer forintra, pedig a török foglalás előtt jövedelme nagyon nagy volt. Ne csodálkozzunk tehát, ha püspökök nem voltak. Állásuk kinevezésük ese­tén is csak üres czím lett volna. Ennek az állapotnak természetes következménye volt a teljes szétbomlás. Úgy, hogy a főegyházmegyében Verancsics halálakor még fennálló kilenczszáz plébánia, harmincz apátság és ugyanannyi prépostság huszonegy év múlva alig százra apadt le. A katholikus egyház ezen lesújtott helyzetében Telegdi, mint érseki helyet­tes, tizenhárom éven keresztül viszi a főegyházmegyei tisztet. Erdemei, erényei, 1 Schmitth. Archiepiscopi Strigonenses in compendio dati. Tyrnaviae, 1752. 2 Katona. História critica regum Hungáriáé stirpis Arpadinae. Pestini, Budae. Tomus XXV. 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom