Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

V. Verancsics érseksége 1569— 73. — Teleydi viszálya a nagyszombati polgárokkal 1569. — Telegdi Miklósnak és Garai Mártonnak közös ügye hamis privilégium kiállítás és hűtlenség miatt az esztergomi káptalannal. — Verancsics halála 1573. — Nyomasztó egyházi állapotok 1573. — Verancsics Telegdit teljhatalommal kinevezi érseki helyettesévé. * Oláh halála után egy évig üresedésben volt az esztergomi érseki szék. Miksa az 1509-iki pozsonyi országgyűlésen, engedve a rendek sürgető kéréseinek. Verancsics Antalt tudományáért és a haza szolgálatában szerzett érdemeiért esztergomi érsekké nevezte ki. Verancsicsnak az érsekségbe való beiktatása elé azonban a pápai udvar akadályokat gördített. Új hivatalában nem akarta megerősíteni, mert bár Verancsics a római szék leirata értelmében két püspökségnek: a pécsinek és egrinek már úgyis főpásztora, mégis sok öven keresztül egyetlen egy misét sem mondott. Meg különben is nagyon tág lelkiismeretű.

1 De miután a reászabott egyházi büntetést Bécsben a jezsuitáknál imádsággal eltöltötte, az esztergomi érsekségben megerősítették. Az udvari kamara, melynek ravasz politikája az volt, hogy Magyarországot csak annyiban kell védeni a töröktől, a mennyiben Ausztriának védőbástyául szolgál, a magyarországi egyházi javakat saját czéljaira használta fel. Hiába szólaltak fel ismételten a rendek e miatt a pozsonyi országgyűlésen, az üresedésben lévő egyházi állások betöltetlenül maradtak. Verancsicsnak teljes erejét latba kellett vetni a kamara cselszövényei ellen s csak így tudta az esztergomi főpapot megillető összes javakat biztosítani.

2 1 Szalay-Venczel. Id. m. * Ugyanott.