Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

A tridenti zsinatnak fontosságát a XVI. század történetében azért véltük röviden körvonalozni, mert Telegdi életébe belevág, mint a ki a tridenti zsinat határozatainak Magyarországon érvényt szerez. Könyveivel is a tridenti zsinaton hangoztatott hiányokat pótolja; a pápai udvar parancsait hűen teljesíti, a miért a pápa dicséretét is kiérdemli. Telegdit főpásztora Nagyszombatban magyar hitszónokká és 1564-ben a tanítói pályán szerzett érdemei miatt ugyanott plébánossá nevezi ki. Nagyszombat fontos város volt a hitvitázás idejében. Ma itt minden csendes és a város sok templomát vizsgáló késő unokák nem is sejtik, hogy milyen ádáz vallási tusák játszódtak itt le. A diszes székesegyházban hallgatagon is sokat beszélve állnak azon főpapok emlékkövei, kik a vallási harczokban éltek és működtek. A káptalan sas szemekkel őrködött ezen város katholicismusa felett, mert előre látta, hogy ha egyszer Nagyszombat is elpártol a katholikus hittől, vele együtt pusztul onnét a káptalan is. Bornemisza, Huszár, Gál, később Zsibolti ezen város ellen intézték támadásukat. Az új hit követői, Telegdi értesítése szerint, Nagyszombatban és vidékén birtokukba vették a templomot s a hetvenes években nagy hatalmat vívtak ki. Megható, fájdalmas az a levél, melyet ő később érseki lielyettessége idején a pápához írt. Előtárja benne a magyarországi egyházi állapotokat, az új hit terjedését, a török pusztítását, a székes káptalan veszedelmes helyzetét. „A Protestantismus napról-napra jobban terjed, félni kell tehát, hogy a katholikus vallásnak még a neve is kivész. Félek — úgymond — hogy az egész nép el fog pártolni a római katholikus hittől, ha a főegyház letiporva tönkremegy."

1 A pápát 1576-ban arról értesíti, hogy az új szellemtől megmételyezett polgárok már az előtt is törekedtek a protestantismusnak a városba való behozatalára. A hetvenes és nyolczvanas években már a város tanácsa is nagyobbrészt protestánsokból állott. 1576-ban Xenodiusnak házat jelöltek ki, melyben az újhitet hirdesse. Majd a tanács protestáns iskolát állít fel s ezen tette miatt Telegdi a királynak tesz jelentést s orvoslást kér. A király meginti a város intéző férfiait. Ügyök a pozsonyi országgyűlésen is szóba került, a mint arról az egyházi rendeknek 1576-ban Miksához intézett felirata értesít bennünket. Ebben a rendek kérik a királyt, hogy a nagyszombati újlűt követők ellen, különösen pedig a prédikátorok ellen az 1562-ben szentesített intézkedéseket újra napirendre hozza s a tanácshoz intézze.

2 Telegdi 1579-ben meginti a nagyszombati tanácsot s kérdést intéz hozzá, hogy miért segíti a protestáns prédikátorokat és miért tart számukra külön iskolát. Jövőre az iskolát királyi rendelet kieszközlésével betiltja és tudatja velők a király, hogy lelkiekben továbbra is a pécsi püspökké lett Telegdi fennhatósága alatt kell maradniok, kit legfőbb hitszónokul és lelkipásztorul kell elismerniük. 1 Fejér. Codicillas diplomatikus, Budae, 1847. Az újhitet tanító papok a nagyszombati főegyházban megtelepedni igyekeznek. 1576. 2 Stelczer. Geschichtliche Darstellung der sehr merkwürdigen Schicksale und Glaubenskämpfe in Tirnau. Pest, 1870.