Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

II. Oláh Miklós érseksége 1553—1568. — Telegdi 1559-ben a nagyszombati iskola tanítója lesz. —- A nagyszombati iskola a XVI. században, Telegdi ezen iskolában a humanió­rák tanítója. — 1501-ben esztergomi kanonok. * Ha a korbeli állapotokat ismerve, a dolgot szemügyre veszszük, látjuk, hogy Telegdinek felszentelése Oláh Miklós működésének tevékeny korszakába esik. Oláh érsekségének korában a reformáczió hazánkban már nagy tért hódított. Az új eszmeáramlattól meghódított magyar ifjak hazatérve a külföldi egyetemek­ről, zengzetes magyar nyelven hirdetve az igét, híveket szereznek zászlójuk alá. Hangsúlyozzák a katholikus papok romlottságát, szemök közé vágják a fegyelem hiányát és erős csapást mérnek a mohácsi vész által különben is erősen meg­gyöngült katholikus egyházra. Már 1545-ben az erdődi zsinaton, mely a protestáns lelkipásztorok alatt tartatott, elválásukat a katholikus egyháztól ünnepélyesen kimondották. A protes­tánsoknak 1559-ig tartott zsinataik mind élő bizonyság hazánkban az új tannak erős megszilárdulására. Oláh Miklós esztergomi érsek hatalmas kezekkel ragadta meg az egyház, kormányzatát. Látta a katholikus egyház mély siilyedését s a bajnak teljes tuda­tában rajtuk segíteni törekedett. Tevékeny munkálkodásának, mindenre kiterjedő figyelmének tudhatja be a tények rideg vizsgálója is, hogy korában a katholikus egyház Ferdinánd országrészében jobb helyzetben volt, mint akár Verancsics r akár Telegdi alatt. Oláh 1557-ben Nagyszombatba maga elé idézte a még fennálló négy nagy­prépostság tulajdonosait, tizenhárom benczés és cziszterczita apátot. Kérdőre vonja őket az iránt, vájjon állásukba a törvénykövetelte módon iktatták-e be őket s javadalmukat törvényes uton, törvényes patronustól kapták-e? Kutatja törvényes korukat, elrendeli a papi ruházat viselését. Ugyanezen módon jár el még több-

Next

/
Oldalképek
Tartalom