Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

142 tüiiőbb föld- és kőzetnemeknek, jellemző növényeknek s állatoknak szem­léltető leírása. Tankönyv: Körösi Albin. Földrajz, I. r. Budapest, 1897. Tanár: Finda Antai. Számtan, hetenkinti 3 órában. A tízes számrendszer. A négy számo­lási mívelet egész számokkal és tizedes törtekkel: a számok oszthatósága, a legkisebb közös többes, a legnagyobb közös osztó; a tört, mint hányados és viszony; közönséges törtekkel való számolás. A méter mérték ismertetése : időszámítás. Tankönyv: Mocnik-Schmidt, Számtan. Budapest, 1897. Tanár: Rozs Lajos. Rajzoló mértan, hetenkinti 3 órában. A síkmértani elemek. Pontok, vonalak és szögek fekvései ós mérési viszonyai. A síkidomok — három-, négy és sokszögeknek — fontosabb tulajdonságai, területük meghatározása. A kör és ahhoz tartozó nevezetesebb egyenesek ismertetése. Mértani díszít­mények rajzolása a mértanban tanult idomok felhasználásával, rendszeresen haladó táblarajzok után rajzeszközökkel, majd pedig szabadkézzel. Tankönyv : Dr. Gerevich. Rajzoló geometria, I. r. Budapest, 1895. Tanárok: I. A. és I. B. osztályban: Kovák)/ Bertalau, I. C. osztályban : Kátay Lajos. Szépírás, hetenkinti 1 órában. Folyó magyar írás, kis és nagy betűk. Tanárok : I. A. és I. C. osztályban : Floderer Imre, 1. B. osztályban: Dirényi Gyula. Tornázás, hetenkinti 2 órában. A rendgyakorlatok, egyszerű szabad­gyakorlatok, tornajátékok; szerelvényeken: a tám-, függés- s lengés-gyakor­latok, a magas és távugrás. Tanár: Timina Ödön. Második A. és B. osztály. Osztályfőnököt;: A. osztályban: Bite Béla, B. osztályban: Kovács János. Vallástan, hetenkinti 2 órában. A kath. egyház szertartásainak magya­rázata. Tankönyv: Ivánkovits János, A ker. egyház szertartásainak és ünne­peinek rövid értelmezése. Szeged, 1887. Tanárok: II. A. osztályban: Dirényi Gyula, II. B. osztályban : Both Ferencz. Magyar nyelv, hetenkinti 5 órában. A tő- és egyszerű mondatok osz­tályozása, a kijelentés módja és a mondat alakja szerint. Az egyszerű mondat mellékrészei : jelzők és kiegészítők; a határozók különféle fajai és osztályo­zása; az átvitt ós képes értelemben használt hely határozók. Szóegyeztetés. Szóvonzat. Az összetett mondatok és nemei. A mellé és alárendelő monda­tok kötőszavai. Az alanyi, tárgyi, jelző és határozó mondatok. Az igemódok és igeidők használata. A mondatok rövidítése. Elbeszélő prózai és költői olvasmányok az olvasókönyv alapján. Az olvasmányok tartalmi magyarázása és azok tartalmának szabadon való elbeszélése. Költemények szavalása. Két-

Next

/
Oldalképek
Tartalom