Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898
102 kéri jövedelme szaporítását. 1 Kérésének meg lett az eredménye, mert Rudolf tekintetbe véve Telegdi isteni adományait, melyekről saját tapasztalatából is meggyőződött, neki a boldogságos szűzről nevezett saághi prépostságot adományozta, mert arról Poklossy Máté, a javadalomnak élvezője, hajlott kora miatt űgyis leköszönt. A király a javadalmat most Telegdire ruházza azon kikötéssel, hogy Poklossy élete fentartására a megfelelő rész biztosíttassék. 2 Telegdi munkássága sok irányban kiterjedt, azért a király 1582-ben egy jogban járatos férfiút rendel mellé, a kinek fizetést a főegyházmegye ad. 3 Mindamellett folyton dolgozik és 1583-ban új munkájával lepi meg paptársait. Ekkor adja ki Agendariusát a következő czímen : Liber continens ritus et caeremonias, q u i b u s in administrandis Sacramentis, bene- dict i o n i b u s et a 1 i i s quibusdam Ecclesiasticis f unction ibus parochi et alii curati in Dioecesi et provincia Strig o n e n s i u t u n t u r. Q u i b u s a d d i t a e sunt 1 i n. q u a vernacul a,, p i a e et catholicae aliquot exhortationes ad e o s, qui u t u nt u r Sacramentis et q ui eorum administrationi inters u n t. E könyvvel Telegdinek czélja volt egységet és rendet teremteni a szertartások végzésében és arra törekedett, hogy a hívek a szertartásokat s azok jeleit könnyen megértsék. A szertartások végzésének módját latin nyelven írta, de a líivőkhöz intézendő beszédek magyar nyelven szóknak. A beszédek magukon viselik a kor képét, mert Telegdi ki-kitér bennök az újhit híveinek szertartásaira és azoknak a katholikus egyháztól való eltérését magyarázza. Nagyon fontosnak tartotta Telegdi, hogy a főegyházmegye e téren is például szolgáljon a többieknek, azért ajánlja neki munkáját. „Mert úgy illik, hogy más egyliázbeliek ebben a tekintetben is a főegyházmegyei kövessék." Agendariusa szakít a régi szokással ós a tridenti zsinat határozataihoz simul, sőt itt-ott egyenesen reá is hivatkozik. Az Agendariusnak ismertetése után szükséges röviden egy pár szót szólanunk Telegdi munkáinak nyelvezetéről. A zajos hitvitáknak, a tollforgatásnak természetes eredménye lett a nyelv fejlődése, az irodalmi nyelv kialakulása, a mely a protestantismusnak kétségen kívül igen nagy érdeme. Telegdi nyelve a XYI. században határozott fejlődést mutat. Sajátságai: a ragok nála még nem hasonulnak: harmadszer, regvei. A harmadik személyű tárgyraghoz igen sok esetben „ja", „je" ragasztók járul: tanolnája. A birtokosragnak meg van a régi alakja : fin köztük. A birtokrag „i" helyett „k"-val fordul elő nála: vakoknak szemek. A visszamutató névmást népiesen használja. Kötőszavai közül felemlítjük a következőket: tahát . tehát); kedig (pedig); viszontag (mégis); maga (dej; tudnyaillik (tudniillik) ; miolta (mióta). Egyes szóknak a mai nyelvtől eltérő vonzata van: félek rajta; benne adni, fellyebb szeret (jobban szeret); attul könnyebben stb. Sok szót olyan jelentéssel használ, melylyel ma 1 Országos levéltár. * Országos levéltár. Res ecclesiasticae. 158i5. 3 Országos levéltár. Benigriae resolutiones regiae.
