Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

99 A protestánsok fegyverei a katholikusok ellen a hazugság. Tanításuk homlokegyenest ellenkezik a krisztusi hittel, mert Luther Krisztust nem tartja szabadítónak és vallásuk beigazolására nem tudnak csodákat mutatni. Ha hozzájuk hajlanék, a régi sz. atyákat, kik az apostolok után Lutherig éltek, mind kárhoztatnia kellene. Okulhatnak ebből a korabeli hív keresztények is a hamis próféták ellen. Köztük visszavonás, versengés van, már pedig az írás szavai szerint a liamis prófétákat gyümölcseiről ismerik meg. A törökök fegyvere is Luther evangéliumának a gyümölcse, mert velők áradt el hazánkban és velők veri Isten a magyart. Telegdinek két kisebb vitázó munkája kerek egész és a maguk nemében érdekesek. .Messze elmaradnak azonban a Felelet mély, dogmatikai felfogásától. Ezek a nép szivéhez szólnak, amaz a tanultabbak eszéhez és ha nem is nevezi meg Telegdi a személyt, de az egészből kivehetjük, hogy tulaj donképen itt is ellenfelét czáfolja. A Rövid írásnak alapjául az antikrisztus vádjának megczáfolása szolgál, az Egynehány Jeles Okainak pedig Bornemisza postillái és a Fejtegetésnek a Feleletben vissza nem vert tételei voltak szülőanyja. Ipolyi Arnold tanulmányában megemlíti, hogy az Igaz istentisztelet világos tüköré cziinü könyv azon példányán, amely a bécsi pázmányintézet régi könyvtárából került az akadémia könyvtárába, ez volt felírva: Telegdi Miidós esztergomi kanonok műve.

1 Ipolyi megjegyzése arra ösztönzött bennünket, hogy a munkát vizsgálat tárgyává tegyük. Mert bár 1C38-ban jelent is meg ez a könyv Pozsonyban, ez a körülmény még nem zárja ki Telegdi szerzőségét. Esetlegesen új nyomtatvány is lehet. Jelen esetben Telegdi szerzősége nem jöhet szóba, mert ha nem is tekintenénk arra, hogy a munka fejlettebb nyelvet, élénkebb vitatkozó tehetséget árul el, már az 1609-ben történt eseményre való hivatkozás a könyvet a XVII. század munkái kőzé sorozza. 1 Ipolyi. Veresmarty élete és művei. Budapest, 1879. 631.