Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1897

III. A képzelet csa2>ongása. — A szerelmi lírikus keresi a kapcsolatot a maya lelki világa és a természet tüneményei között. — A szimpatikus érzelmek megnyilatkozása. — Miért kezdődik a legtöbb szerelmi dal természeti képpel. — Kölcsey kritikája és a dalok kezdő sorai. — A természetből vett kezdő sorok a dalok hangulatának lefestésére szolgálnak. — A természet meghamisítása a legújabb Urában. * Futólag érintettem már, hogy szerelmi líránkban a felhevült képzelet az egész világot bekalandozza. Ismert ós ismeretlen tájakon csapong, hogy bizonyságot tegyen arról, miszerint alkotásai egy életerős gazdag elmének a termékei. Azt hiszem, képzeletünk ezen jellemvonása kiilön is megérdemel néhány sort, annyival is inkább, mert rátereli figyelmünket dalaink képes kifejezésére, a természetből vett képek szükségszerű használatára és igazol egy olyan sajátságot, a melyet sokan megtámadtak, de sokan védelmeztek is líránkban, tudniillik a dalok kezdő sorainak a festőiségét. Talán mondanom sem kell, hogy nagyon fölösleges munkát végezne az, a ki a képzelet csapongásának határait akarná pontosan kiszámítani, főleg a szerelmes emberét, a kinek képzelete felöleli az egész mindenséget, mert Petőfi szerint nem rabbilincset, hanem szárnyat ad a szerelem, és hatása alatt a képzelet, a mint azt ugyancsak Petőfi önmagáról énekli: . . . Elszáll az angyalok kertébe, Föl az égre egy pillantás alatt S koszorúba fűzi ott e kertnek Lángrózsáit: a csillagokat . . . Nincs előtte tér, nincs időköz, hogyha szárnya fölkerekedik ; a világ megteremtésétől elszáll a végső Ítéletig. Ilyen korlátlan szabadsággal kalandozzák be képzeletükkel az erotikus dalok költői az ismert és ismeretlen világ végtelenségeit, a földet és eget,