Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1896
31 átvehette volna, mert a hűség, érdekesség, egyszerű, de azért jellemző leírás tekintetében nem áll mögötte. 1 E szép ós fontos testvérosiilósi ünnepet az idegenek közül maguk az angolok is, vagy legalább egy szűkebb angol társaság is megünnepelte, a mint azt a lap angol levelek nyomán közli. Ha igaz a dolog, a mit majd később látni fogunk, igen érdekes ós fontos, mert egyes fr. történetírók, mint Michelet, vagy Quinet, kegyetlenül haragszanak az angolra, erre a Falstaff nemzedékre, mely annyi akadályt gördített a forradalom elé. Ez ünneplés igen nyomós bizonyítókkal szolgál ellenük annyival is inkább, mert magán a vendégségen a nagy Scheridan is emelt poharat a szabadságért hevülő franczia nemzetre, mely most adott jul. 14-én testvórcsókot egymásnak. 2 Mirabeaunak propositiója után, 3 mely a mostani katonaság fegyelmetlensége és rendetlenkedóse miatt annak feloszlatásával újat, az új constitutiókhoz jobban alkalmazottat akar szervezni, továbbá Mirabeaunak a párisi commíssiók nevében a spanyol szövetség tárgyában mondott hosszabb beszéde s e beszéd hatása alatt hozott aug. 26-iki végzések, 4 valamint Necker leköszönő levelének közlése 5 után egy komoly szavú, terjedelmesebb czikket közöl a lap egy franczia írásból. 6 Ebben az író perhorreskálja a francziák fanatikus eszményiségót, az általános felbomlást; vészteljes jövőt jósol az országnak, mert felforgatja a monarchiát, pedig ezzel lett hatalmassá ós gazdaggá, és most annak helyébe egy képzelt „valamit" állít, „felforrott indulataitól elragadtatva egész vadságra vetemedik, csábítóinak szavára kész hitetlenkedni, ós eszelősködésóben annyira elmerülni, hogy magamagának gyilkosa legyen." Miután pedig Fr. ország tekintetbe nem veszi a népek törvényét, áthágta a szövetséget, hibáit nem akarja jóvá tenni, itt az idő, hogy Európának minden hatalmassága egyesüljön egy szövetséggé, kérdezze meg hivatalosan, mit akar felforgató czéljaival ? Valóságos vezórczikknek is beválik a mi lapjainkba is, oly ritka energiával és tetterős hangon írta meg a franczia író. A lap majd megint a bécsi újsághoz fordul, s innen vesz át egyes 1 Hadi Tört. 1790. III. 126— 1 30. és 175. Y. ö. Wiener Zeitung 1790. jul. 31. 1975—76. A mi lapunk egy nappal előbb közölte ez ünnep leírását, mint a hivatalos Wiener Zeitung. Legközelebb áll e közlés tekintetében a líegensb. Staats-Relat,ionhoz (1790. jul. 25. sz.) noha egy-két adat érdekességére nézve ezt is fölülmúlja. 2 Hadi Tört. 1790. III. 181—84. Közli, de sokkal rövidebben a Magyar Kurir is 1790. 901. 1. 3 Hadi Tört. 1790. szept. 14. 313—44. Valószínűleg a Wiener Zeitung 1790. szept. 11. 2369. lapból kapta ki e tudósítást. * Hadi Tört. 1790. III. szept. 17. 350—52. Párisi újságra hivatkozik itt a lap, de ' melyik legyen az, azt nem mondja. Mirabeau beszédjének úgyszólván csak a bevezetését hozza, a többire nézve is Ígéretet tesz, de be nem váltja. A Wiener Zeitung az egészet közölte. 1790. szept. 15., 18. szám. 5 Hadi Tört. 1790. III. szept. 24. 384. Ez csak kivonata Necker levelének. A Wiener Zeitung egész terjedelmében hozza. 1790. szept. 29. A mi lapunk innen nem vehette, mert már a szept. 24. számában közli. 6 Hadi Tört. 1790. 111. okt. 5. 429—32. Hogy miféle volt e franczia irás, azt ma már szinte lehetetlen megtudni.