Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1896
27 A franczia nép elégedetlenségéről, a zenebonáról, Necker elbocsátásáról, a Bastille ostroma, az elbocsátott miniszterek visszahivatása, a nép uj lelkesedéséről szóló legrövidebb híreit a Kurir, vagy akár a bécsi újság útján szerezte meg, de önállóan írja le a versaillesi palotát ós a Basti Hot. 1 Az aug. 4—5. éjről, ama nevezetes éjszakáról mélyen hallgat a lap, nincs semmi tudomása vagy mondanivalója az augusztusi fontos kijelentések ós határozatokról, hanem a szenzácziós októberi napokat már kellően méltatja ós pedig az okt. 1-ón tartott fényes lakomát, mely akkora árnyat vont maga után 2, majd az okt. á-iki zendiilóst, mely annyi vérbe került néhány falat kenyérért ós egy adag ígéretért 3, de egész biztos hírekről nem tudja biztosítani olvasóit a versaillesi és párisi levelek eltérése miatt 4. Majd előadja a királynak gyászmenetét Párisba a Kurírtól különböző forrásból, miáltal némileg kiegészíti a Kurírnak különben érdekes leírását. 5 Beszélteti pl. Baillyt, midőn az a királyt egykori szavaira emlékeztette, majd a királyt és a királynét. A halas asszonyoknak a királynéval történt szemtelen jelenete után® leírja, szintén érdekes kiegószítóskópen, hogy a könyörgő kofáknak a királyné megígérte zálogjaik ingyenes kiváltását, a mit azok rögtön foganatba is vettek. De miután e zálogoknak kiváltása 3 millióba került volna, a minek kifizetésére a király képtelen volt, viszont, hogy a királyné iránt a rossz hangulatot no költse fel újra, megígérte, hogy a legszükségesebb ós 24 livren alul bezálogosított jószágokat a maga pénzén fogja kiváltatni. 7 A lap különben nem elégszik meg mindig a híreknek egyszerű átvételével, hanem itt-ott helyes reflexiókat fűz a tényekhez, politizáló részleteket sző közbe. Fájlalja az ország feldúlt állapotját, annak betegségét, melyet a „nagylelkű, a próféta" Voltaire előre megjósolt már 1764-ben. A betegség előjeleivel a léhaság és gondatlanság semmit sem törődött, a helyett, hogy a népet felemelték volna, ezer meg ezer módot eszeltek ki, hogy húzzák-vonják a boldogtalan polgárt. Érthető ilyformán, hogy Voltaire előre sejthette nemzete 1 Hadi és más nev. Történetek. 1789. I. jul. 28. számához toldalék. A hírekre nézve v. ö. Wiener Zeitung 1789. jul. 22., jul. 29., aug. 1. stb. számokat. 3 lladi Tört. 1789. 1. okt. 23. E tudósítást párisi levelezőjétől vette. 3 Hadi Tört. 1789. 1. okt. 30. toldalék. Itt említi a lap, hogy párisi ós versaillesi levelekből vette át a lűreket. Ha nem is említené, orro kell jutnunk, mert sokszor többet mond, mint a bécsi lap (1789. okt. 21.) vagy akár a Regensb. St.-R. 1789. okt. 16., 18., 25. sz. Azt is tudja lapunk, hogy a lakomán a tisztek csokorra kötötték a fekete pántlikát s a nép nemcsak a lakoma és kenyérhiány miatt dühöng, hanem azért is különösen, mert a király csak feltételek mellett akarta megerősíteni a nemzetgyűlés végzéseit. ' Hogy mily eltérők e levelek, különösen a számokra vonatkozólag, erre nézve itt is szép példa kínálkozik. A Hadi Törv. szerint a királyt Párisba 4000 asszony es 20—30,000 fegyveres kisérte. (1789. L 439.) A Kurir szerint (1789. 1236.) 10,000 asszony, 40,000 fegyveres és 30 ágyú. A bóosi újság szerint 30,000 fegyveres, 400,000 zajongó s egy egész sereg bacchansnő (1789. okt. 31. 2769.). 5 Hadi Tört. 1789. I. 439. 449—53. Magy. Kurir 1789. 1254—60. 6 Ez okt. 7-éről vett hirt a Kurírral közös forrásból merítették. 1789. 450—51. 1. 7 Hadi Tört. 1789. 451—52.
