Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1896

23 zetgy ülésben, a mi általános örömet szült az országban j 1 a febr. 13-án hozott végzések lényegéről a papokra vonatkozólag, melyek eltörölték a szerzetes életet 2 s a mely végzéseket maguk az ifjú szerzetesek örömmel fogadták, sőt már előre megnövesztették hajukat, szakállukat s a legnagyobb vidám­sággal távoztak; 3 végül a kilépett szerzetesek nyugdíjáról szóló végzésekről. 1 Ugyancsak a bécsi lapból vette át a jószágok privilégiumainak törlé­sére és az osztozkodásra vonatkozó jogok fixirozásának lényegét; a katona­ságot illető február 28-án hozott végzések közül 10-et 5 s az összeesküvésről vádolt Favras tragikus sorsát, szégyenletes halálát. 6 Viszont egy meg nem nevezett, de valószínűleg párisi levelezőjétől vette át az ujévnapján a Nemzetgyűlésnek gratuláló 7 halas asszony törté­netét, kikkel oly szívesen pletykázott a gyűlés ; 7 annak a bizonyos, meg nem nemzett franczia departamentnek együgyűségét, mely 3000 livres helyett ugyanannyi értékű csattot csináltatott, hogy azt a haza oltárára szánja, a midőn pedig megkérdezték, mért nem küldötte el inkább a pénzt, azzal válaszolt: kinek fordulhat meg minden a fejében ? 8 No gondoljuk mindemellett, hogy a lap azért megtagadja önmagát, hogy nem is gondolkozik, hanem a hirek puszta közlésén kívül egyébbel nem törődik. Ellenkezőleg. Felidézi az Elyseumból Aesopus vargáját, ki a bécsi fő magyar csizmadiával, Herdivel meghányj a-veti a franczia történe­teket. Mi idézte elő e tudós varga szerint a franczia forradalmat ? a fényűzés, a bujaság. A franczia asszonyoknak például XIV. Lajos idejében nem lehe­tett látni a fejét a sok cziczomától. Ez még nem volt elég. Messze földről hozatott magának a hiúság lábat, kezet, szemöldököt, orczát, pislogatást, szóval mindent, hogy szép legyen. E majmolás a főuraktól átragadt a pap­ság, sőt a szolgáló seregre is. Megváltoztak a viszonyok, a gazdag szegény lett, a szegénynek kinyíl­tak szemei, forradalmat teremtett az éhség a jól élő henyélők ellen. S itt elbeszéli röviden, de sarkastikusan a forradalomnak eddig lefolyt perczeit, 9 az író megszokott humorában, oktató és figyelmeztotő modorában. Francziaország már régen készült arra, hogy az 1789. julius 14-iki nagy napot a nemzethez méltó módon megünnepelje. Imponálni akart ezzel 1 Magy. Kurir 1790. XVI. 217—220. Wiener Z. febr. 20. ós köv. szk. a Magy. Kuril- 1790. 251. Wiener Z. 1790. márcz. 0. 3 Magy. Kurir 1790. 288. Wiener Z. 1790. márcz. 10. 4 Magy. Kurir 1790. XVIII. 288. Wiener Z. 1790. márcz. 10. 5 Magyar Kurir 1790: XVIII. 341. A bécsi lap 15 végzést lioz. Wiener Zeitung 1790. márcz. 13. 639. márcz. 17. 679. 8 Csekély rövidítésekkel szórói-szóra vette át. Magyar Kurir 1790. XVII. 284—287. Wiener Zeitung 1790. márcz. 10. 608—609. V. ö. Regensb. Staats-Rel. 17.0. jan. 13. és a következő számok. Mint láthattuk ez újság a franczia hirek közlésében majdnem mindig megelőzte a Wiener Zeitungot. A „Hadi Tört." ez öszeesküvésről nem beszélnek. 7 Magyar Kurir 1790. X. 130. 8 Magyar Kurir 1790. XVIII. 340. 3 Magvar Kurir 1790. XX. 497—502.

Next

/
Oldalképek
Tartalom