Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1896

20 De viszont az ember és a polgárnak igazán szabadon ós fantasztikus álláspontból kihirdetett jogait az óvakodó bécsi lap is közli teljes pontossággal.

1 Kurírunk már előbb közölte ezeket párisi levelezője után, bár nem pontosan.

2 De mellőzi a Kurir a kormányzás módozatait, a királyi hatalom körének, a közigazgatásnak szabályait, a melyeket a bécsi újság egész részletességgel közöl.

3 A párisi zendülések, különösen július 14-ike, számos utánzóra akadtak a vidéken. A lelkesedés ragadós, zavaros viszonyok közt a féktelenkedés még ragadósabb. Számos vidék fegyvert ragad Páris mintájára, önmaga szervezkedik, helyhatóságokat szervez, nemzeti őrséget állít, megrohanja a kastélyokat, pusztítja földesurai birtokait, elégeti azok okleveleit. Úgy látszott, sőt úgy is volt, hogy a régi egyenlőtlenség helyét uj ós még kegyetlenebb egyenlőtlenség foglalja el. Hírt hoz e zendülésekről a Kurir is, vagy jobban mondva a Kurírnak is hírt hoz ezekről „Molosnak, egy felső világbéli versáliai franczia kutyának a Pokol kapuit őrző 3 fejű Cerberushoz küldött levele a pokolba", amely levelet úgy látszik a Kurírnak sikerült elcsennie, hogy olvasóit szolgálhassa. Már harmadszor találkozunk azzal a különlegességgel, hogy állatokkal beszélteti el a franczia dolgokat. Ma csak mosolygunk rajta, de a mult század végén úgy látszik igen tetszett, mert meg kell engednünk, hogy nem minden szellemesség nélkül valók e politizálások. Ez a Molos, Artois gróf hű kutyája beszéli el röviden a bordeauxi, elszászi, a svájczi és a Kajna mentén fellépő partialis zendüléseket.* Szeretné elmondani azt is, hogy Belgiumra is mily hatással van a forradalom, de a censura e részletet haragos szemekkel és erős vonással törölte, mert Belgium osztrák tartomány, nehogy Magyarországnak is kedve kerekedjék megmozdulni súlyos terhével. Miként Molos mondja : „Belgiumról sokat nem lehet ugatnunk, nehogy valaki a farkasbőrbundánkra jót vágjon."

5 A Kurir most hosszabb időn keresztül csak párisi levelezőitől meríti tudósításait, egész az okt. 1. zendülósig, a mely idő különben sem volt gazdag valami nagyfontosságú vagy izgalmas jelenetekben. E párisi tudósítások sejtetik előre a papok jövedelmére

6, állására és házasságára

7 vonatkozó törvényeket, ezekből tudja a lap az avignoni nép szabadelvű mozgolódását, mely a papi magistratusok kiváltságai ellen irányul ;

8 az új törvények szerint ren1 Wiener Z. 1789. szept. 9. 2301. szept. 16. 2366. Regensb. Staats-Rel. 1789. szept. 4. sz. 2 Magyar Kurir 1789. aug. 22. 935—38.; szept. 2. 986—89. 3 Magyar Kurir 1789. LXIV. 935—35., LXVII 986—89. Értelmük szerint közli s nem eredeti pontjai szerint, mint a Collection Complette du Monitour. A Milan. 1802. Tome cinquiéme 104—113. Wiener Z. 1789. aug. 22., szept. 16. sz. Hamburger Pol. .7. 1789. 2. Bd. 976—77. Regensb. St.-Rel. 1789. aug. 16. és 19. sz « Magyar Kurir 1789. LXV. 949—53. 6 U. o. 953. « Magyar Kurir. 1789. LXVin. 999. 7 U. o. LXX. 1031. 8 U. o. LXX1. 1038.